Bokorovics Balázzsal, a PannErgy igazgatóságának elnökével folytatjuk interjú sorozatunkat.
Az elmúlt hetek, napok közel keleti és a tragikus japán történések újfent rávilágítottak az emberiség energiafalánkságának kockázataira: az emelkedő olajárakra, és a biztonságosnak tartott atomenergia előállítás veszélyeire.
Tőzsdemámor: Mi jutott elsőnek eszébe, amikor a médiumokból értesült a japánok tragédiájáról, vagy az észak afrikai eseményekről?
Bokorovics Balázs: Mennyire kicsik vagyunk, mint emberek.
TM: A lejtmenetbe kapcsolt tőzsdéken a „zöldenergiát” termelő társaságok reflektorfénybe kerültek. Mit gondol a PannErgy számára ezt jelenthet-e valami biztatót?
B.B.:Határozottan igen, de nem hiszem, hogy az atomenergiát le kellene írni.
TM: Mikor jött az intuíció, hogy a Pannonplastot „átkereszteljék”, s nem csak nevében, hanem egy teljesen új, egyedülálló profilt kapjon?
B.B.: 2006 augusztusában, számos előtanulmány, megvalósíthatósági tanulmány után.
TM: Vannak egyfajta divattermékek a befektetési piacokon. Zöldenergia, IT, biotechnológia tb. A pénzügyi szektor elég innovatív. A PannErgy mivel saját részvényekkel is rendelkezik, felvetődik a kérdés, hogy ez mennyire pénzügyi-tőzsdei befektetés, és mennyire egy jövő energiaellátásában résztvevő, környezettudatos menedzsmenti döntés? Vagy elválaszthatatlan a kettő?
B.B.: Mindkettő. A részvényeseink egyszerre környezettudatosak és profitorientáltak. Ebben az esetben a környezettudatosság kifizetődő.
TM: Olaj, atomenergia. Gaia földanya türelmével és a jövő nemzedékeinek örökségét kockáztatja a ma embere. Mi a véleménye a környezettudatos életről, környezetvédelemről?
B.B.: A környezet globális változtatására az ember nem képes, és az értelmes életünkben valószínűleg nem is lesz az. Érdemes nyáron kiülni 30 percre a tűző napra, már megégünk. 20 évvel ezelőtt még sörrel is kenték egyesek testüket, hogy barnuljanak. Ennyit változott az ózonréteg, az UV sugárzás. Gyerekeink UV védős ingben, sapkában fürdenek a Balatonban vagy egy szálloda medencéjében. Fel kell ismernünk, hogy a változás gyorsul. Vitatkozhatunk arról, hogy az üvegházhatást kiváltó gázok miatt, vagy más szennyezés miatt van, de létezik, faktum. Fel kell nőnünk ahhoz a feladathoz, hogyha ezt nem kezdjük el megváltoztatni, akkor 10 év múlva már nem érintheti a bőrünket a nap. És ezt nem lehet pénznyomtatással ellensúlyozni. Az alternatív, nem szennyező források viszont csak „pénz” kérdése. Nem kellene, hogy dilemma legyen.
TM: Nem hagyhatjuk ki, hogy ne kérdezzük meg: az ön otthonában található-e napkollektor, hőszivattyú, esetleg házi szélerőmű? Gyermekeire rászól, ha égve hagyják a villanyt?
B.B.: Sajnos nincs egyik sem, mert nem lehetett egy kész lakáshoz megoldani. Viszont vastag a szigetelés és vannak napelemes lámpák a kertben. A gyerekek maguktól lekapcsolják a villanyokat, tudják, miért és napelemes esti fényük van, amelyet szorgalmasan feltöltenek.
TM: Az emberélet felénél önkéntelenül is számvetést végzünk. Mit ért el eddig, amit maradandónak, értékesnek tart, s milyen tervei vannak a jövőre nézve?
Miként szeretné látni a PannErgyt 5, 10, 20 év múlva?
B.B.: Remélem még nem tartok a felénél, és ezért nem is végeztem számvetést. Maradandó a családom, a három gyermekem. A jövőmet a PannErgy-vel képzelem el, és meg szeretnénk valósítani azokat a célokat, amelyet a geotermia és a geológia adhat hazánkban és a Kárpát-Medencében. 5 év múlva a PannErgy-t egy tiszta geotermikus hő- és villamos áram-termelő, beruházó, működtető és fejlesztő cégnek látom olyan fejlesztésekkel, amelyek hungarikummá tehetik az európai középvállalati kategóriában.
TM: A hazai tőzsde hőskorában, a pesti (határidős) parketten jelentős ismertséget, elismertséget szerzett. A színes zakók forgatagából mi maradt mára, mit tanult akkor, aminek hasznát veszi manapság is?
B.B.: Gyors döntőképesség reális alapokon, olykor egyedi, radikális elképzelésekkel.
TM: Mennyire követi a tőzsdei történéseket mostanság?
B.B.: Sajnos ez a véremben van, folyamatosan figyelem a híreket, külföldről is.
TM: A hazai tőzsde kapcsán sokaknak a magyar narancs jut eszébe. Kicsi, de a miénk! Az elmúlt hónapok hazai nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos történések okán, egy jelentősebbnek mondható részvénypakk kerül az állam kezelésébe. Mit javasolhatna, ha megtehetné a döntéshozóknak?
Tekintsék családi ezüstnek a PannErgy részvényeket, s csak végszükség esetén adjanak rajta túl, mert jól fialhat; esetleg egy szakmai befektető kezében látná szívesebben a részvényeket?
B.B.: Az államhoz átkerülő, becslés szerint 5%-ot el nem érő részvénypakett lehet „családi ezüst”, hiszen a kormányzat többször, több fórumon letette a voksát a gázfüggőség csökkentése, alternatív, környezetvédő energiaforrások használata mellett. Nem foglalkozunk jelenleg azzal a kérdéssel, hogy kinek a kezébe kerülhet a részvénycsomag, de azt látjuk, hogy az idei deficit alakulása miatt a készpénz nagyon kell az államnak.
TM: Véleményünk szerint a társaságban addig mindenképp él a sztori (az esetleges magas hozampotenciál a spekulánsoknak, befektetőknek), amíg a cég saját részvényeit birtokolják, illetve Ön részesedése meg van. Sok-sok évre ugye nem szokás határidős pozíciókat tartani… A cég részvényeseinek milyen pozitív üzenetet fogalmaznak meg leginkább? Milyen jövőképben gondolkodik?
B.B.: A sajátrészvények megléte és az én tulajdonosi pozícióm kétségtelenül pozitív üzenete egyre inkább kezd háttérbe szorulni a konkrétumokkal, a teljesített mérföldkövekkel szemben. Ne felejtsük el, hogy az idei évben már nem csak ígéretekkel és víziókkal, hanem több sikeres fúrással és két működő, pénzt termelő létesítménnyel rendelkezünk. Ha majd egyszer értékesítjük a sajátrészvényeket az nem rossz hír lesz, hanem mutatni fogja új befektetők bizalmát a társasággal szemben, és további tőkeerőt jelent majd a stratégiánk minél gyorsabb megvalósítására. Jómagam természetesen nem kívánom feladni részvénypozíciómat.
TM: A saját részvények nem mellékesen határidős részvény pozíciók által birtokolják. Nem tagadhatja meg önmagát egy régi, határidős bróker? Ha újrakezdené, ha újra kezdhetné, újrakezdené?
B.B.: A PannErgy-nek nincs határidős pozíciója. Újrakezdeném, hogyha nem látnám azt a rögös utat, amit végigjártunk. Hogyha láttam volna az utat, megremegnék az újrakezdés előtt.
TM: A fúrások elég költségesek. A források előteremtéséhez nem gondoltak sohasem kötvény, részvény kibocsátásban? Varsó neve is felröppent mostanság, mit gondol erről?
B.B.: Amiben gondolkozunk, az publikus. Pannunion és sajátrészvény értékesítés. A tőkeemelésben, azaz új részvény kibocsátásban azért nem gondolkodtunk, mert van saját részvényünk, ezért nem kell „higítanunk”. Kötvény kibocsátás akkor kell, hogyha a hitelhez nincs meg a sajáterő, így teljes tőkeáttételre törekszik egy cég. A PannErgy-nek 10 milliárd forint a saját tőkéje. A kötvény kibocsátáson akkor fogunk elgondolkodni, hogyha a hiteleknél olcsóbb vagy hosszabb forrást tudunk találni benne.
TM: Gyermekeinek mit fog tanítani a tőzsdéről, a pénzről? Miként? Malacpersely, Monopoly, esetleg már egy kis PannErgy részvény?
B.B.: Megtakarítás, megtakarítás, megtakarítás. Egyébként gyakran játszunk stratégiai társasjátékokat. Meg kell tanulniuk logikusan gondolkodni, mélységében a játékelméletet, az ahhoz tartozó modellezést.
TM: Ha ideje engedi, akkor mivel tölti szabadidejét? Kedvenc, könyv (tőzsdei is), kedvenc zene?
B.B.: Tenisz, síelés, feleségemmel, gyerekekkel kikapcsolódás, sportolás, utazás. Kedvenc könyvem Asimov: Alapítvány-sorozat, kedvenc zeném Beethoven IX. szimfónia.
TM: Talán egyszer a hazai közoktatásban lesz Tőzsdeismeretek, ami választható tárgy lesz érettségin a Zöld, környezettudatos jövő tantárggyal együtt. Ha meghívnák, melyik tantárgy érettségi elnöke lenne inkább? Vagy mindkettőé?
B.B.: Tőzsdeismeretből nálam sokkal képzettebb szakemberek vannak már. Geotermikus beruházásból talán kevesebb. Maradok ennél.
TM: Tőzsdén mindig lesz utánpótlás mind a spekulánsoknál (befektetőknél), mind a brókereknél. Megosztana az olvasókkal egy tőzsdemámoros, esetleg egy tragikus tőzsdei történést, amit személyesen tapasztalt?
B.B.: 1998 év elejét egy délebbi szigeten töltöttem pár barátommal. Minden szép és jó volt, míg péntek délután az OTC piacon el nem kezdtek esni az árak. Teljes akkori likviditásommal long pozícióban voltam. Hétfő reggel, a pihenés után klíring-gel lefelé nyitott a tőzsde. Délután majdnem bénultan ittuk a whisky-t a történések után. 6 hónap alatt kerestem vissza az egy nap alatt elveszített sok millió forintomat kosár eladáson, csúszó leértékelés kiszámítható befektetéssel, közel százszoros tőkeáttétellel.
Tőzsdemámor: Köszönjük az interjút! Sok sikert kívánunk Önnek és a PannErgynek!
Szoták Attila - Győr
