A válság ide vagy oda, a luxusipari szegmens tovább dübörög. Ennek az iparágnak egyik úttörője Charles Tiffany volt.
Charles Tiffany
(1812-1902)
Egy briliáns ékszerész
A Breakfast at Tiffany’s (Reggeli Tiffanynál – magyar címe Álom luxuskivitelben) című filmben az egyik szereplő – Holly Golightly (Adrey Hepburn ragyogó alakítása) – kifejti, hogy valahányszor erőt vesz rajta a nyugtalanság, elmegy Tiffanyhoz. „Ahogy belépek, máris megnyugszom. Az a felséges csend és fennkölt ragyogás…Úgy érzem, hogy ott semmi rossz nem érhet. Hogy biztonságban vagyok.” Minden bizonnyal Charles Tiffany, az üzlet alapítója is valami hasonlót érezhetett, amikor reggelente belépett ide több mint egy évszázaddal korábban. Az ékszerüzlet, amelyet huszonöt évesen alapított, New York legdivatosabb és legkeresettebb ékszerkereskedőjévé tette, és 35 milliós vagyonával maga is tagja lett annak a szűk elitnek, amelynek az igényeit egy életen át kielégítette.
Pedig Charles Tiffany vállalkozása nem sokat ígérően indult. Az 1837-es válság idején költözött New Yorkba, hogy szerencsét próbáljon. Az apja – egy connecticuti textilgyáros – 1000 dollárt adott neki kölcsön, hogy beindíthassa vállalkozását. Tiffany a pénzből egy barátjával vegyeskereskedést nyitott, amelynek árukészlete a legkülönösebb cikkekből – többek között japán és kínai csecsebecsékből – állt. Három nap alatt 4,98 dollár bruttó bevételt tudtak elkönyvelni.
Hamarosan specializálódni kezdtek, és áttértek az elegáns üvegáruk és ékszerek árusítására. A forradalmak okozta kaotikus európai gazdasági helyzetet kihasználva Tiffany és társai jóval áron alul hozzájutottak olyan világszerte ismert ékszerekhez, mint pl. Marie Antoinette egyik nyaklánca vagy a magyar Esterházy herceg királyi ékszerei.
A válogatott európai ékszerekkel megrakott üzletnek hamarosan vásárlói is bőségesen akadtak.
Kaliforniából tömegesen tértek vissza New Yorkba az arannyal megrakott bányászok, és a frissen meggazdagodott pénzarisztokrácia képviselői versengve építették a fényűző palotáka a kibontakozó társasági élet központjában, a Ötödik sugárúton.
A Tiffany and Company cég hamarosan az amerikai ékszerüzlet első számú vállalkozásává nőtte ki magát, amely már a külföldi uralkodóházak igényeit is ki tudta elégíteni. A milliomos P.T. Barnum egy pici ezüsthintót rendelt tőle a törpe „Hüvelyk Matyi tábornok” és Lavinia Warren jegyajándékául.
Maga Tiffany nem értett az ékszerkészítéshez, de az ékszerüzletben nemigen akadt vetélytársa. Ő volt az első, aki fix árakat szabott, és ezeket fel is tüntette az árucikkein. Minőségi árukínálatával nagymértékben és hosszú távon hozzájárult az amerikai vásárlók ízlésének és a divat színvonalának az emelkedéséhez.
Tiffany mestere volt az udvarias és elegáns hirdetésnek, és ragyogóan ki tudta használni a kínálkozó lehetőségeket. Amikor befejezték a transzatlanti távírókábel építését, megvásárolt néhány darabot a megmaradt kábelből, és emléktárgyakat – pl. papírnehezékeket és esernyőnyeleket – készített belőlük.
A polgárháború idején Tiffany művészetének dokumentuma csillogott Ulysses S. Grant tábornok ékkövekkel kirakott kardhüvelyén, és a hölgyek Tiffany-medalionokat viseltek, hadba vonult kedveseik arcképével. A háborús igények azonban rövidesen őt is rákényszerítették, hogy az ékszerekről átálljon a hadifelszerelések készítésére. Tiffany páratlan formaművészetét olyan mértékben elismerték, hogy 1885-ben az amerikai kormány a ő cégét kérte föl az új kormánypecsét megtervezésére és elkészítésére.
Tiffany a politikai és gazdasági arisztokráciának tett szolgálataiért számos elismerésben részesült. Franciaországban megkapta a Becsületrend Lovagja címet, és az orosz cár is magas kitüntetésben (Praemia Digno) részesítette. A legtartósabb elismerést azonban dr. George Frederick Kunztól kapta. Knz, aki világszerte elismert ékszerszakértőként sokáig volt a Tiffany cég alkalmazottja, felfedezett egy ritka, foszforeszkáló kék brazil gyémántot. Kunz, Tiffany érdemeinek elismeréseképpen, róla keresztelte el az új drágakövet tiffanitnak.
Tiffany öt évvel a felesége, Olivia után, 1902-ben halt meg, kilencvenéves korában. Hat gyermeke közül ekkor már csak négyen voltak életben.
A Tiffany and Company ma is az első számú ékszerkészítő és értékesítő cég Amerikában. Miután 1984-ben a cég egy részét eladták a vezetőségnek, majd az értékpapírpiacon is megjelentek egy nagyobb részvénycsomaggal, a Tiffany látványos terjeszkedésbe kezdett. 1994-re már 84 üzlete volt tizennégy különböző országban, évi 682 millió dolláros bevétellel. A társaság, amelyet Tiffany egykor alapított, ma egyéni befektetők ezreinek a közös tulajdona.
