Az este félhomályában, midőn az egész tábor már álomra hajtotta a fejét, a vezér hosszasan mérlegelte a tennivalókat: a harcosai felkészültek-e egy újabb támadásra, a tartalékok meddig elegendőek, az utánpótlás kellően biztosítva van-e, s a következő háborúba megéri-e kilovagolnia csapata élén? Kikkel kell szövetségbe lépni, illetve kikkel kell harcba bocsátkozni, hogy a klán jövője biztosítva legyen, a település fejlődjön, épülhessen katedrális és egyetem, még több nyersanyag álljon rendelkezésre és még több katona legyen hadra fogható… Stratégia és háború. Már későre járt, s főnöknek álom jött a szemére. Holnap igaz nincs iskola, de már le kell kapcsolni a számítógépet, mert bizony az ificsapatban holnap számítanak rá, bajnoki forduló, és a kedvenc töris könyvéből is még pár oldalt olvasni szeretne.

A mai tinédzserek számítógépes játékokon vívnak háborút, hol régi civilizációk vezéreiként, hol második világháborús harckocsik lövegtornyaiban. A valóságban a felnőttek az újságok gazdasági, politikai rovataiban, a televízió tudósításaiból értesülnek a világban zajló fegyveres konfliktusokról, háborúkból, melyek nagyon távolinak tűnnek, de némelykor annak hatásai igencsak kézzelfoghatóak: az emelkedő benzinárak, a cikkázó tőzsdei árfolyamok képében.

A konfliktusok, a nézeteltérések, az érdekérvényesítés, a válságok egyik lehetséges végkifejlete a háború. Az államok és a korporációk gyakran kereskedelmi háborúba bocsátkoznak, a gazdasági társaságok felvásárlási háborút indítanak, az országok mostanság a költségvetési hiányukkal háborúznak. A háború (kiterjedt fegyveres konfliktus) tőzsdékre való hatását vegyük most alaposan gorcső alá! Egy tőzsdei spekuláns (befektető) portfólióját miként is érintené, ha a világ valamely gócpontjában háború törne ki?

Ha békét akarsz, készülj a háborúra!

Minden országnak vannak védelmi kiadásai, amelyből finanszírozza hadseregét, hírszerzését, az esetleges háborús kiadásait. A hadiipari cégek békeidőkben is jól prosperálnak, milliárd dolláros árbevétellel. Természetesen a cégek eredménytermő képességét döntően határozza meg az, hogy az adott ország mennyit tud, akar áldozni hadikiadásokra, illetve a nagyvilágban zajlik-e olyan fegyveres konfliktus, ahol beszállítóként érdekelt.

A több tucat tőzsdén jegyzett hadiipari cég közül néhány ismert:

 UNITED TECH, ROLLS-ROYCE, SAAB, BOEING , DANAHER, LOCKHEED MARTIN, GENERAL DYNAMIC, NORTHROP GRUMMAN, RAYTHORN, EADS, BAE Systems,

 Közeleg a hadiipari kiadások megnyirbálása?

Az amerikai katonai költségvetés a világon a legnagyobb. 2012-ben mintegy 671 milliárd dollár, ami magában foglalja az iraki és afganisztáni konfliktus költségeit is. Az USA-ban ebben az évben elnökválasztást tartanak, s a következő hónapok megválaszolandó kérdése lesz,  hogy a tavaly nyáron elfogadott költségvetési plafon feltételéül szabták a törvényhozók, hogy a katonai kiadásokat a következő tíz évben csökkenteni fogják. A globális hadiiparnak az nagy érvágás lenne. (Az USA az elmúlt tíz ében mintegy 1300 milliárd dollárt költött az al-Kaida elleni harcra, a közel-keleti háborúkra – ez az összeg a magyar GDP-től mintegy hússzor nagyobb). A védelmi költségvetés 2011-ben (milliárd USD): USA: 739,9,  Kína: 89,8,  Nagy-Brittania: 62,7,  Franciaország:  58,8, Oroszország: 52,7, Szaúdarábia: 46,2. A GDP arányában: Szaúdarábia: 8,26%, Omán 6,42%, USA: 4,91%, Irak: 4,46%

A háborúk csak ritkán tesznek jót a gazdaságnak

A második világháborúban, 1942-ben 17%-kal nőtt az amerikai GDP, csökkent a munkanélküliség, mindazonáltal ez a költségvetésnek 3000 milliárd dollárjába került, ami miatt jelentős adókat kellett kivetni. A vietnámi háború jelentős inflációt okozott, amit a hetvenes évek olajválsága még tetézett is. Az a háború is jól példázta, hogy a hadiipari cégek profitáltak ebből, de a gazdaság egésze nem járt jól. (A háború következtében elszabaduló inflációs példáinál nem is ez a legszemléletesebb példa, hiszen a napóleoni háborúk, az első és második világháború okozta inflációt sokan ismerik.) Az iraki és afganisztáni háború az amerikai adósságállományt növelték, ahelyett, hogy gazdaságélénkítésre fordíthatta volna a kormányzat, aminek következménye a jegybanki kamatcsökkentés volt, ami hamarosan az ingatlanválságba torkollott....

A hadiipar profitjai a tulajdonosokhoz vándorolnak, de nem szabad az sem elfelejteni, hogy a védelmi iparban dolgozók számát nagyon nehéz megbecsülni, mert egyszerre termelnek polgári és katonai célokra, de számuk csak Amerikában meghaladja az egymilliót..

Tőzsdei reakciók

Egy háború kitörése még nem jelenti azt, hogy bármiféle tőzsdei reakciót okoz. A második nagy világégés óta több mint száz helyi fegyveres konfliktus, polgárháború, törzsi háború, nemzetek közötti összecsapás volt már. A tőzsde szempontjából akkor bír ez nagyobb jelentőséggel, ha abban a geopolitikában vezető hatalmak, szövetségek érintettek valamilyen módon (pl. a hadi költségvetésükre ez hatással bír), ha a világgazdaságra van közvetlen hatása. Egy afrikai etnikai népírtás sem kap akkora figyelmet, bármennyire is tragikus, mintha az olajkészleteket birtokló közel-keleti térségben törne ki háború, az olajszállító útvonalak biztonságát nem lehet szavatolni. Amennyiben a világgazdasági nagyhatalmainak területétől távol történnek a háborúk, a nyersanyagok kitermelését, az áruforgalmat nem befolyásolják, a térség politikai instabillá válása nincs hatással a világgazdaság vérkeringésére, akkor tőzsdei reakciók is elmaradnak. A 2008-as orosz-grúz összecsapást is „csak” az orosz tőzsde (rubel árfolyama) érezte meg, Koszovó NATO támadásaikor a nyugati tőzsdék csúcsokat döntögettek, egyedül a kelet-európai tőzsdék reagáltak árfolyamcsökkenéssel. A tőzsde, mint a kapitalista rendszer egyik szimbólum még a nagy sokkok idején is próbál működni, a hazai tőzsdén a háború alatt is folyt a kereskedés, ellenben a 2011. szeptember 11-i World Trade Centert ért terrortámadás következtében az amerikai tőzsde egy hétig zárva tartott. (Az al-Kaida tőzsdei ténykedésére a támadás után hamarosan vizsgálat indult, s megállapítást nyert, hogy több tőzsdei termék esetében történtek nagy értékben eladások. A tőzsdék reakcióját pontosan lehetett tudni, a terroristák óriási pénzeket kereshettek.)

 A Rothschild család és Nyikita király tőzsdei tevékenysége

Egy régi legenda szerint a Rothschild család annak köszönhette mesés vagyonát, hogy a waterlooi csata alalkulását (1815. június 18.) Nathan Rothschild a helyszínen szemlélte, majd a viharos Csatornán átkelve, a győzelemről szóló hivatalos híreket megelőzve még a tőzsdei áremelkedé előtt kötvényeket vásároljon. Ezt  a legendát már többen megcáfolták, Wellington herceg Napóleon feletti győzelmén mégis tetemes nyereséget zsebelhettek be a vörös cégtábla fiai a brit lejárat nélküli kötvényekkel (konzolokkal) való spekulációjukkal. 1815. júliusában nagy mennyiségben vásároltak konzolokat a névérték 60%-a körüli árfolamon, s még ezen az őszön, majd rá egy évre is folytatták a vásárlást hasonló árfolyamon, amit csak 1817. novemberében értékesítettek 80% körüli árfolyamon. A nyereség mai árfolyamon számolva 600 millió fontot érne.

Ismert tény, hogy a háborúból a spekuláció képes hasznot húzni. (Itt most nem gazdasági szabadságharcokra kell gondolnunk...) De gondolnák, hogy spekuláció miatt tört már ki háború? 1912-ben a Európa puskaporos hordójának számító Balkánon, Montenegró királya volt Nyikita, akinek államkasszája gyakran üresen tátongott, s a király a tőzsdei spekuláció mestere volt. 1912 szeptemberében strómanjain keresztül szerb, török, bolgár, orosz értékpapírokat adott el fedezetlenül (árfolyamcsökkenésre spekulálva), s azt a hírt terjesztette, hogy  közeleg a Törökország elleni háború (katonai szövetségesek voltak Görögország, Szerbia, Montenegró, Bulgária). Nyikita a határon összevonta csapatit (a szövetségesek is mozgósítást rendeltek el). A francia-orosz szövetség dekralálta, hogy nem avatatkoznak be a balkáni eseményekbe, de ezen tény csak késleltette a tőzsdék esését. Nem volt mit tenni, októberben eldördült még egy kósza ágyúlövés is Skutaria kis török kikötővásra. Montenegró egyszerűen a nagyhatalmakkal szembeszállva, hadat üzent Törökországnak! A tőzsdei bessz (lejtmenet) elindult, Nyikita és társai széé kis profitot vághattak zsebre. Mindez a spekuláció miatt, bár két esztendő múlva már kirobbant az első világháború, de akkor már a nagyhatalmak érdekei miatt.

  Könnyen beláthatjuk, hogy nem minden tőzsdei társaság részvényére hat egyformán a háború kitörésének, befejezésének híre. Természetesen létezik olyan, kézzel nem tapintható, hogy általános piaci hangulat, amikor a hírek hatására kivétel nélkül emelkedik, illetve csökken az összes részvény árfolyama.  A harci események közvetlenül hathatnak egy társaságra, pl. a Mol szíriai olajkitermelésére; egy egész ágazatra, pl. az iraki olajkitermelő konzorciumokra, esetleg minden gazdasági kapcsolattal bíró vállalatra (államosítás, az adott országban dolgozó valamennyi külföldi vállalat munkavállalóját evakuálni kell).

Egy kép beszédesebb ezernyi szónál, az alábbi grafikonok szemléletesen mutatják, hogy az első reakciók okozta sokkot a piacok rendszerint gyorsan kiheverik, a hírek által generált árfolyamcsökkenések korrigálódnak (természetesen a mindenkori uralkodó trend meghatározó).

II. világháború                                                                                  

    Iraki háború

9/11 - Afganisztáni háború                                                               

   Öbölháború

A különösen veszélyeztetett ágazatok: olajipari szektor, bankszektor, biztosítók, építőipar, autóipar, idegenforgalom. Közepesen érintett ágazatok: fogyasztási cikkek, távközkés, mezőgazdaság. Legkevésbé érintett a gyógyszeripar, oktatás, szeszesitalgyártás, szerencsejáték szektor.

Tőzsdei stratégiák

Egyik legfontosabb ökölszabály a befektetett tőke függvényében a kockázatporlasztás, szakszóval: diverzifikáció. Legyen többfajta részvény a birtokunkban, aminek az lehet a jótékony hatása, hogy egy különösen érintett cég, szektor teljesítménye nem fogja egyoldalúan befolyásolni az egész portfóliónk teljesítményét.

Jó érzékkel, meglátással egy közelgő háború rövid távon bizonyosan okozhat tőzsdei lejtmenetet, amiből kétféle módon profitálhatunk. Türelemmel kivárjuk az első heves árfolyamcsökkenéseket, hogy olcsón vásárolhassunk, illetve még időben eladunk, esetleg az esésre spekulálunk! Vagyis lehet az árfolyamesésre spekulálni! Ezt tőzsdei szakszóval shortolásnak hívják. Ez igencsak veszélyes, és tapasztalatot , kockázattűrő képességet és kellő körültekintést kíván! Ez elviekben így van, de kivitelezni igazi művészet…

A pénz- és tőkepiacon járatos spekulánsok egy közel-keleti háborús konfliktus hírére merészkedhetnek az olaj árfolyamának emelkedésére spekulálni (határidős piacon, CFD-vel, tőzsdén kereskedett befektetési alapokkal – ETF-ekkel). Az, hogy az amerikai dollár (és a svájci frank)  is mutatnak-e erősödést egy ilyen esetben  annak megjóslására nem vállalkoznék, de annyi bizonyos, hogy ezen devizapárok árjegyzését nem lehet mellőzni.(Az USD és a CHF ázsiója növekszik, amennyiben a pénz- és tőkepiaci hangulatban jelentő romlás tapasztalható.)

Volt idő, amikor az amerikai kötvénykereskedők lenézték a részvénykereskedőket. Az államkötvényekkel (vállalati kötvényekkel) való kereskedés hatalmas tétekkel folyik. Pár százalékos változások hatalmas nyereségeket, veszteségeket termelnek. Ez a piac a profi, szakmai befektetők terepe, de meg kell említeni, hogy ilyen is van. A mai történések közepette elég csak a spanyol, görög állampapír piacára gondolnunk, hogy ezt megértsük.

Minden háború egyszer véget ér, illetve új hírek kerülnek egyszer csak a médiagépezet fókuszába, aminek az a jótékony hatása lehet, hogy a nagy megugrást, emelkedést produkáló instrumentumok korrigálni fognak.

A közel-keleti status quo megtöréséről, egy esetleges Irán ellen indított háború hatásairól már modellek készültek, amit hasonlóan készítenek, mint  egy számítógépes játákot…A XXI-i század háborúi már félelmetesek lehetnek: a jövő (a ma!) fegyverei bonyolult, számítógépek által vezérelt rendszerek, ahol a repülőgép-hordozók és bombázók is csak egy láncszemek a rendszerben, a bevetési területen notebookkal kúszó katona, a feje fölött köröző pilóta nélküli repülőgéppel, a lézerrel megjelölt célpontokat a bombák maguktól megkeresik,  a kommunikáció a világűrben keringő katonai kommunikációs műholdakon keresztül történik, s a hadműveletet irányító tábornok videojátékként irányítja a hadműveletet. Modern és félelmetes mindez, két tőzsdei spekuláció között jobb is volna kimenni a meccsre, hogy megnézzem miként játszik az  ificsapat.

 Megjelent a Gentlemen's Choice 2012/4. számában

Tóth-Szoták Attila