Azt, hogy a Tőzsdecápák című film a börzéről szól, aligha kell megmagyarázni, de az talán meglepőbb, hogy az Avatar, az Onedin család vagy akár a Star Trek is a legismertebb tőzsdei mechanizmusok logikája alapján épül fel. Olyannal, ahol a békénél és a tisztességnél mindig fontosabb a következő negyedéves jelentés.

startrek űrhajó.jpgAmennyiben nyitott szemmel nézzük a színes, szélesvásznú filmeket, tévés teleregényeket, akkor megannyi érdekes, kitalált, esetenként valós részvénytársaságon akad meg a szemünk, amelyek a cselekmények középpontjában állnak, avagy a történések hátterében bújnak meg, de szerepük mégis fontos, s a filmbeli hőseink a profit és a társaságok megszerzéséért mindenre képesek.

 James Cameron, aki most ünnepelte hatvanadik születésnapját (1954 augusztus 16.), 2009-ben mutatta be Avatar című sci-fijét. Ez a film volt a világ legelső, teljesen 3D-s élményt nyújtó filmje, s nem érdemtelenül hozott csillagászati, rekordbevételt készítőinek. A mozi 2154-ben játszódik, amikor az emberek már képesek csillagközi utazásra, ami a Föld problémáira lehet megoldás, hiszen a kék bolygó készleteit már felemésztették a végtelen háborúk, a túlnépesedés. Az emberek elhajóznak az Alfa-Centauri rendszerbe, s egy lakott holdján, a Pandorán az élet mellett egy igen értékes kristályt is felfedeznek, az unobtaniumot, melynek kibányászására egy bázist is építenek. A kitermelést egy RDA nevezetű részvénytársaság végzi egy zsoldoshadsereg védelme alatt. Az őslakos na’vik faluja, a magasba nyúló Otthonfa alatt van a legfontosabb unobtanium lelőhely, amit eleinte erőszak nélkül szeretne a bányatársaság megszerezni. Parker Selfidge, az RDA helyi ura a következő képen világítja meg a helyzetet a főhős Jakenek, melyből kiviláglik, hogy a részvénytársaságok működését bizony másfélszáz év múlva sem képzeljük gyökeresen másnak:

„Egy mészárlásnak híre menne, de van valami, amit a rossz sajtónál is jobban utálnak a részvényesek: és ez a rossz negyedéves jelentés.”

unobtanium.jpgUnobtanium – Az unobtainium egy angol-latin szójátékból alkotott fantázianév, amellyel nem létező, vagy nem elérhető, de értékes kémiai elemet, vagy anyagot illetnek. Az angol unobtainable (megszerezhetetlen) és a latin –ium szavak összetétele (Wikipédia). Amerikai mérnökök már az ötvenes évek óta használják a kifejezést nehezen elérhető, vagy előállítható, költséges anyagok szinonimájaként pl. a titánra használták a hidegháború idején, amikor a szovjetek szinte a teljes termelést uralták. Az Avatar unobtaniuma egy értékes, fémes, ezüstszürke kristály, amely szobahőmérsékleten is szupravezetőként viselkedik. Szupravezető tulajdonságai révén mágneses térben képes lebegni ( filmben ez többször látható, ill. a pandorai Halleluja-hegység lebegő hegyei). A kristály nyers állapotban 20 millió dollárt, míg feldolgozva 40 millió dollárt ér kilónként. A földön felhasználható: anyag-antianyag (energia előállításra), csillagközi és mélyűri utazásra, fénysebességet meghaladó kommunikációra, hiperchip előállítására.

Az Avatar története a film megjelenése után játszódik mintegy másfél száz évvel, de ha ennyi esztendőt visszafelé számolunk, akkor a vadnyugaton találnánk magunkat, ahol a fehér telepesek vívtak harcot az őslakos indiánokkal a földért, a vasút terjeszkedése okából. A XIX. század vad kapitalista időszakában játszódott a BBC televíziós sorozata, az Onedin család is, melynek középpontjában James Onedin kereskedelmi hajózási társasága volt. A magyar nézők a 70-es és 80-as években követhették figyelemmel, hogy a Charlotte Rhodes szkúner árbócára felhúzták a kék mezőben fehér O betűs Onedin- zászlót (bár a cikk szerzőjének ez csak évtizedek múlva derült ki, a fekete fehér Orion tévékészülék végett). A film Liverpoolban, az 1860-as években kezdődik, a trónon Viktória királynő, Anglia tengeri és gyarmattartó hatalma csúcsán, az óceán túloldalán kezdődik az amerikai polgárháború, a vitorlások mellett megjelennek a gőzös hajók a tengereken.

Főhősünk rendszeresen jár be a tőzsdére, s a kor szellemében részvénytársaságot alapít, az Onedin Gőzhajózási Rt.-t. A társaság megalapításakor megismerhetjük a szokásos társasági ceremóniákat, mint kibocsátási tájékoztató megjelenése, részvényesi közgyűlés, társasági elnök választása, s a további évadokban azt, hogy az irányítási jogokért miként küzd kapitányunk.

onedin2.jpgEgy emlékezetes epizódban Onedin és Frazer kapitány érdekfeszítő vetélkedésének lehetünk tanúi, miszerint kettőjük közül az veheti meg Mr. Mitchell teakereskedő 5000 db Onedin gőzhajózási részvényt, s ezzel döntő befolyásra tesz szert, akinek hajója gyorsabban megjárja Kínát, s hozza a frissen szüretelt tealeveleket. Útnak indul a két hajó: a Pandora és Osborne, az első Callon, az utóbbi Onedin zászló alatt. Máskor megismerhetjük a Brit-Mexikói Vasúttársaság részvényeinek jegyzésének előkészületeit, amelyről kiderült majd, hogy egy jól megtervezett csalás, mert a rossz terepviszonyok miatt kivitelezhetetlen a vasútprojekt. Onedin máskor Baines kapitányát győzködi és borzolja idegeit, hogy legyen részvényes az újonnan alapítandó Onedin Brazília Társaságban, mert az biztos jövő, de a vén tengeri medve nem áll kötélnek, nem villanyozza fel a lehetőség, mert nem ért az ilyen dolgokhoz, meg aztán pénze sincs részvényt venni. (Nem tudja, hogy kiváló befektetés lehet egy jól prosperáló részvénytársaság, csak hosszútávon tartani kell, s nem elkótyavetyélni, miként ezt elfelejtette a Simpson család (amerikai televíziós rajzfilmsorozat) Homerja is, mikor megbánja, hogy annak idején (2001 elején) eladta Apple részvényeit, hogy megvegyen egy bowling golyót.)

szörny rt.jpgA legkisebbeket egy egész részvénytársaság, a Szörny Rt. (eredeti cím Monsters Ins., 2001) animációs filmbeli, lámpaoltás után, a szekrényből előbújó szörny ijesztgették, hogy a gyerekek sikolyai szolgáltassák a város energiaellátásához szükséges energiát, de az energia-krízis megoldódik a film végére, mikor kiderül, hogy a gyerekek nevetése tízszer több erővel bír.

A XIX. századi Angliából térjünk haza a monarchiába Adam Clark útitársaként, aki azért érkezett, hogy a Lánchíd Részvénytársaság terveit megvalósítsa, hogy építsen hidat Pest és Buda között. A hídember gróf Széchenyinek ugyan volt 3% pakettja, de az elkészült hídon már nem kelhetett át. A reformkort és a virágzó monarchiát átfedi Jókai Mór hosszú pályafutása, amely alatt végig kísérte korának pénzügyi változásait. Tanúja volt a magyar pénzbálvány templomának, a tőzsde megnyitásának, a részvénytársaságok megalapításának, de több volt, mint krónikás, mert képviselőként parlament viták bankkérdéseinek is aktív részese volt, vezércikkeinek témája gyakran bankkérdés, vagy a valutaanként volt.

Fianctalentum nem vagyok vallotta magánemberként magáról, amit el is kell hinnünk, mert nem ismerte a pénz értékét, nem tudott vele bánni, saját csődjétől is veje mentette meg, aki kifizette sürgős váltóit, pénzét a kor szellemének megfelelően az Adria hajótársaságban és a Magyar Általános Takarékpénztárba fektette. Az értékről, a pénzről alkotott idilli látásmódját a – a pénz nélküli világot- Az aranyemberben a Senki-szigete, vagy a Fekete gyémántok Delej országa illusztrálja. „Tehát nincs börzeszédelgés” – ahogy fogalmazott.

fekete gyémántok.jpgA Fekete gyémántok romantikus regény (eredetileg Hogyan kell meggazdagodni címet viselte volna) a kis bányaüzem tisztességes igazgatója és a nagy részvénytársaság erkölcstelen vezetője közötti harcra épül (abban a században még a kőszenet és a gumit hívták fekete gyémántnak). Berend Iván egyszer arra riad, hogy a tárna felrobbant, a bányatüzet pedig lehetetlenség eloltani. A részvényesek ezért tönkremennek.

„A pokoli komédia még egyre tartott a börzén. A halálra ítélt papírok, a bondavári gyártelep s a bondavári vasút részvényei egyik kézből a másikba repültek. Most már a komikumig vitték a tragédiát, s kezdett humor vegyülni a szerencsétlenségbe. Ez a szó – Bondavár – csak arra való volt, hogy derültséget idézzen elő a börzeemberek között. Aki az utolsó részvényén nagy veszteséggel túladott, nevetett azon, aki megszerezte azt.” Tart ez mindaddig, amíg nem sikerül eloltani a bányatüzet, ekkor kiabálják a tőzsde karzatáról: „- Egy ember megfordította a hangulatot! „ A bondavári hőst 1938-ban Jávor Pál, 1976-ban Huszti Péter jelenítette mozgóképen.

bluestar.jpgMinden tőzsdefilm alfája és ómegája, az egykori tőzsdeügynök fiának a filmje a Tőzsdecápák (Oliver Stone, 1987). A nagyratörő New York-i bróker, Bud Fox egy bennfentes információval látja el példaképét, Gordon Gekkot, a tőzsde manipulátorát. Bud apja egy légitársaságnál dolgozik, a Bluestarnál, s az ifjú titán segít megszerezni a társaságot, azzal a nem titkolt reménnyel, hogy a társaságot felfejlesztik; persze a dörzsölt tőzsdecápának egészen más elképzelései vannak. Egy emlékezetes jelenetben, egy hírügynökségnek megy a titkos üzenet: „ A kék virág szereti a Bluestart”, amely ezt követően kedvező hírek látnak napvilágot a bennfentes vásárlások után…

ferengi.jpgA ferengik és a vagyongyűjtés szabályai: A ferengi fajra és kultúrára a profité s a kereskedelem iránti megszállottság jellemző, állandóan azon fáradoznak, hogy másokat csalással rászedjenek. Vallásuk is a kapitalizmus elvein alapszik, haláluk után az Isteni Kincstárba léphetnek be. Becsülik a hasonló vonásokat más fajokban is – a földi Wall Streetet a ferengi tisztelet övezi, gyakran zarándokolnak a Földre, a kereskedelem és üzlet „szent helyére”. A ferengi társadalom alapjai a Vagyongyűjtés szabályaiban jegyezték le (285 előírás) a i.e. 9. évezredben: A kapzsiság örök (10), Bármi, amit érdemes eladni, azt érdemes kétszer is eladni (12), A Galaxis gazdagjainak nagy része nem örökölte vagyonát, hanem ellopta (26), Sose vegyél meg olyat, amit el is lophatsz (60), A hatalom profit nélkül olyan, mint egy hajó hajtómű nélkül (62), Sose feküdj le a főnök feleségével, amíg nem fizettél neki (84).

aranypolgár.jpgA mozi nézőknek pedig eljött a Kánaán, a tőzsde (és a részvények) iránt érdeklődők szerencséjére filmek tucatjain izgulhattunk, a válság pedig még új műfajt is teremtett, a pénzügyi thrillert. Már nem csak egy családi részvénytársaság küzdelmeibe pillanthattunk bele (Ewing olajtársaság), hanem brókercégek (Krízispont), s olyan orson welles-es (Aranypolgár) karriertörténetekbe, mint a Facebook (Közösségi háló). A profithajsza mozis jelzőzászlói a messzeségbe kerültek, miként a Star Trek Spock parancsnoka is fogalmazott: az űr a legvégső határ, melynek végtelenét járta az Enterprise űrhajó is, amíg ferengi fosztogatók nem támadták meg négy évvel 2154 előtt.

(Sz. A. ,megjelent a Figyelő 2014/36 számában)

Címkék: portfolioblogger

A bejegyzés trackback címe:

https://tozsdemamor.blog.hu/api/trackback/id/tr166702521

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása