A mostani téma szomorú aktualitását az jelenti, hogy az elmúlt időszakban elég közel ért hozzánk egy helyi háborús konfliktus. Utoljára ennyire közel a délszláv konfliktus volt hozzánk, amikor szinte mindenki a saját bőrén érezte, milyen az, amikor a fegyverek szólnak. Bár keleti szomszédunkban a konfliktus talán távolságban picit messzebb van, viszont a lehetséges negatív hatások sokkal nagyobbak lehetnek egy, a jelenleginél sokkal jobban elmérgesedő helyzetben. Amikor a „józan ész?!” helyett a fegyverekre próbálják rábízni a helyzet megoldását, az nem sok jóval kecsegtet. Ezt láthattuk az elmúlt időszakban az arab tavasz esetében is, ahol igaz ugyan, hogy a gyűlölt diktátor(oka)t elzavarták, de a helyzet nem állt vissza a normális kerékvágásba, ahogy Irakban sem. Talán elég szemléletes Libanon példája, mivé lett a kelet Svájca a háborús konfliktusok hatására.
Nincs mit csodálkozni ezen. Amióta az ember megjelent a Földön, és tudatára ébredt, minden konfliktus megoldása előbb-vagy utóbb a fegyverek segítségével került lezárásra. Ha csak arra gondolunk, hogy az ősemberek világában a tűz mellett a leghasznosabb felszerelés a pattintott kőből készült lándzsa, illetve a kőbunkó (ez a dolog manapság sem ment ki a divatból, csak kicsit átalakult, tárgyból élőlénnyé :)) lehetett. Ha a Szentírást olvassák, ott is láthattuk milyen nagy hangsúly van egy alkalomhoz illő fegyver használatán, lásd Dávid és Góliát történetét.
Valószínűleg jó megrendelő lehetett a maga korában Attila is. De jelentős kapacitásokat köthettek le a római légiók is a fegyver gyártók között. A későbbi korokban is meghatározóak voltak a fegyverek, nagy nyereségű piac lehetett annak idején a viking megrendelők részére „dolgozni”.
Longos lehetett a fegyvergyártó piac a 100 éves háború, valamint a nagy földrajzi felfedezések korában. Sajnos azonban az igazi piaci rali a XX. században teljesedett ki, köszönhetően a két világháborúnak, illetve az az utáni időszak kisebb-nagyobb helyi konfliktusainak. A hidegháborús időszak kifejezetten „sikeres” volt fegyvergyártói szempontból, hiszen a két blokk szembenállása hihetetlen mértékben növelte a fegyverkezési versenyt, ezáltal a fegyvergyártó cégek megrendeléseit.
A fegyver gyártók esetében is megkülönböztethetünk „tőzsdei és tőzsdén kívüli” kereskedést. Ha a normál piacokat tekintjük, megállapíthatjuk, hogy a hivatalos kereskedelem a különböző országok saját hadseregének illetve országának védelmét ellátni hivatott vásárlások adják, legyen ez új harci fegyverek rendszeresítése, vagy a meglévő haditechnika elavulás miatti cseréje. Ez magában is nagyon nagy piac, de belegondolhatunk abba is, milyen lehet a fegyver gyártók „OTC” piaca. Sok sok film témája, amikor a fő- vagy mellékszereplők, sikátorok, sötét autók, vagy mulatóhelyek,szállodák eldugott szobáiban kötnek jól sikerült üzletet egymással, fegyverekben utazva. Nyilván a való életben nem minden teljesen így történik, de ezeknek a filmeknek nyilvánvalóan van valami csekélyke!? valóságalapjuk. Nem is szólva a tengerentúlról, ahol bizonyos paraméterek megvalósulása esetén bárki lőfegyverhez juthat, ezzel is növelve a fegyver gyártók profitját. Ami az egyik oldalon bánat, életre szóló veszteség, összeomlás, az a másik oldalon dollár milliárdokban mérhető profit, egy sajnos „végeláthatatlannak tűnő” profitcentrum. Nyilván a témának megvan az etikai vetülete, amivel a cikkben a téma megközelítése miatt nem foglalkozunk, viszont nézzük meg azt, hogy befektetőként, részvényesként eljut-e idáig a profit? Azt nézzük meg, hogy azok a fegyver gyártó cégek, akik tőzsdén vannak, jelenthetnek-e megfelelő befektetést a pénzüket részvényben fialtatni kívánó befektetők részére? Itt a befektetői csábítás persze nem terjedhet ki az ingyenes termékminta küldésére, de ez jól is van így, gondolom ezzel mindenki egyetért. Szemezgessünk a cégekből.
Nyilván rengeteg fegyver gyártó cég van a világon, viszont sok nem található meg a tőzsdén. Kinek ne mondana valamit például a Kalasnyikov, de hiába ismert a név, részvényesként nem tudunk profitálni belőle. Az idén 140.000 Kalasnyikovot értékesítettek, kétszer annyi fogyott, mint tavaly. De érdekesség például az Old Shatterhand puskájaként ismerős Henry karabély is. Karl May Xantus János amerikai tudósításait olvasta, róla mintázta az indiánok fehér barátját. Nem meglepő módon May regényében olyan puska szerepel, mint ami Xantus Jánosnak volt. Egy Henry karabély. A fegyvernek a prototípusa a tulajdonos nevét viselő győri múzeumban található. De ezt a fegyvert gyártó céget sem lehet megvásárolni, mert 2006-ban bezárt.
De azért van olyan figyelmet keltő fegyver, ahol nem csak a terméket lehet megvenni, hanem a részvényét is. Mi jut eszükbe arról, hogy Magnum? Oké, túl tág a fogalom. De, amikor nem Tom Selleck és a piros Ferrari kattan be először? Na jó, és nem egy női nyelv, meg az olvadó jégkrém? Igen, helyben vagyunk. Ha jó helyen kapirgálnak, akkor Önöknek Smith and Wesson-ék Magnum-ja jut az eszükbe. Az első „magnum” 1935-ben került bemutatásra .357 SW Magnum típusjellel. A jelenlegi csúcs pedig most az a .500 Magnum. November 26-án jelentették be, hogy a vállalat felvásárolja a Battenfeld Technologies Inc.-t, aki a vadászati kiegészítők iparágban kiemelkedő. Maga a Smith and Wesson (NASDAQ:SWHC) egy amerikai lőfegyvergyártó. 1852-ben alapították. Colt 1856 szabadalmának lejárata után elkezdték fejleszteni a kazettás revolvert. Sok vadnyugati filmben például ilyen revolverek voltak láthatóak. Az idei évben a papír árfolyama 9,3 és 16,6 dollár között ingadozott, jelenleg a minimuma környékén tanyázik.
A következő amerikai fegyvergyártó, amit érdemes megemlíteni, az a Lockheed Martin. (LMT:xnys) A cég 1995-ben jött létre a Lockheed és a Martin Marietta fúziójával. A vállalat a fegyvergyártás mellett érdekelt a biztonságvédelem területén is. A világ egyik legnagyobb védelmi vállalkozása. Gondolom,akik kicsit fogékonyak a témára, azok hallottak olyan szavakat, hogy Trident rakéta, F-16 Fighting Falcon, F-22 Raptor, C-130 Hercules. Ezeket mind ez a cég gyártja. Az idei évben a papír 150 és 190 dollár között mozgott, jelenleg az éves maximuma környékén található a részvény, ami közel 30%-os emelkedésnek felel meg.
Tomahawk, Stinger. Ismerős nevek minden tv-t néző számára. Híradók háborús beszámolóiból vagy háborús filmekből mindenki számára gondolom beugrik a név. Ezeket a termékeket is gyártja sok más mellett a Raytheon (RTN:xnys) nevű amerikai cég. Rakétavédelmi rendszerek, radarok, légiforgalom-írányítási rendszerek, rakéták mind megtalálhatóak a termékek között. 1922-ben alapították. Idén 90 és 107 dollár között mozgott a részvény, ami most is a maximuma környékén áll. Hát igen, sok a válsággóc jelenleg jól fogy a Stinger.
Mindenképpen érdemes megemlíteni ezen a listán a BAE System Plc-t (BA:xlon). A vállalat 1999-ben jött létre szintén fúzióval, mégpedig a British Aerospace és a Marconi Electronic System összeolvadásával. A fúzióval egy szintén világméretű multinacionális védelmi, biztonsági és űrhajózási cég jött létre. A jogelőd vállalat olyan repülőgépek gyártója volt, mint a Comet, vagy a Harrier. De a cég gyártja többi között az M2/M3 Bradley harcijármű családot, vagy az M1 13 páncélozott szállító harci járműveket is. Jelentős beszállítója a brit Honvédelmi Minisztériumnak. A cég jelentősebb részvényesei közé tartozik a BlackRock alap, a Templeton alap, valamint az Invesco Perpetual is. A papír idei évi mozgása 378 és 480 penny között történt, a mostani árfolyam az éves maximum közelében tartózkodik.
Safran (SAF:xpar). Magyarul sáfrány. Egy nagyon drága fűszer neve. Hogy kerül mégis ide ebbe a cikkbe? Úgy, hogy egy francia multinacionális repülő- és rakétamotorokat gyártó, illetve űrhajózási és védelmi elektronikai termékeket készítő vállalat is ezt a nevet viseli. Azon már meg sem lepődünk, hogy ez a cég is egy fúzióval alakult ki, mégpedig a két összefonódó cég a SNECMA és a SAGEM volt 2005-ben. A részvények 2014-ben 44 és 54 euró között mozogtak, a hektikusság volt a papír jellemzője, jelenleg éves csúcs környékén találjuk, azaz idén volt olyan jó beszálló pillanat,amit követően akár 20 % feletti hozamot is realizálhatott a szemfüles befektető.
Valószínűleg olyanok is hallották azokat a szavakat, hogy Mirage illetve Falcon, akik nem repülőgép fanatikusok. Na, többi között ezeket a repülőgépeket is gyártja a következő említésre méltó vállalat, a szintén francia Dassault Aviation (AVMD:par). 1929-ben alapították, polgári és katonai repülőgépgyártás a fő profilja. A részvény 915 és 1180 euró között szállt idén,most 1070 euró környékén szeli a kék eget. Ahogy látjuk itt is elérhető volt idén 15-20% körüli nyereség.
SAAB (SAABb:xome). Biztonság, megbízhatóság, állandóság. 1937 óta. Akkor alapították ezt a svéd repülőgép és gépkocsigyártó vállalatot. Az autógyártó részleget több részletben eladta a GM-nek, 1990-ben. Nekünk magyaroknak leginkább a Gripenek miatt ismerős,hiszen az orosz vadászgépek lecserélése után a cég vadászgépei védik a hazai, és nemcsak a hazai légteret. merre szállt a papír idén? A légmozgások 185 és 208 svéd korona között lengették, most is magasan tartják, 203 koronán. Az éves maximálisan elérhető hozam ebben a papírban 12% volt az idén. 0 százalékos svéd kamatszint mellett nem is rossz,ugye?
Katonai járműveket és rendszereket gyárt egy német vállalat a Rheinmetall AG(RHMG:xetr) is. Idén volt a vállalat 125 éves. Járműrendszerek, fegyverek és lőszerek, toronyrendszerek, fegyverállomások mind-mind a cég termékei. Idén a papír 31 és 55 euró között mozgott, a nehézségi erő jelenleg 35 euró környékén tartja.
A kiválasztott cégeket figyelve megállapíthatjuk, hogy a vállalatok nagy része jelentősen növelte részvényének árfolyamát, ami igazolja azt a tézist, hogy a fegyver jó üzlet. Persze nagyban befolyásolja egy-egy cég bevételét és ezzel a részvényének az árfolyamát egy zsíros állami megrendelés, vagy éppen annak elmaradása. Az is jellemző, hogy minden vállalat jelentősen támaszkodhat az adott országbeli kormány megrendelésére is. Viszont több nehézség is tornyosul a vállalatok elé. Ez pedig a haditechnikai titkok illetve a felszerelések értékesítésének tiltása meghatározott ügyfélkör számára.
Hiszen sokan vannak, és még többen lennének, akik fizetőképes keresletet jelentenének a vállalatok számára, de ez olyan pont, ami nem a fizetőképességről szól, hanem a biztonságról. Nekik marad a „tőzsdén kívüli piac”, de az már egy másik cikk témája lehetne.
Mindent összevetve, érdemes lehet eljátszani a gondolattal, hogy a befektetésre szánt portfólió egy részét a fegyvergyártásban érdekelt cégek részvényeibe fektessék be. A választás viszont nem könnyű, mint ahogy a céltábla közepét sem olyan egyszerű eltalálni. Sok gyakorlás, és egy kis célzóvíz segíthet a dolgon. Utána már csak egy dologra kell figyelni, hogy amikor eladják a kiválasztott részvényt, és elégedetten hátradőlnek a fotelba, azt mondhassák: „Ez telitalálat volt!” Jó vadászatot!
megjelent a GENTLEMEN'S CHOICE magazin 2014./6. számában
Ziegler Mátyás
