Ha már tőzsdével foglalkozik kis blogunk, és a blog neve is viseli, azt gondoltam, pár gondolatot írunk róla. Teszem ezt annak ellenére, és annak tudatában, hogy az elmúlt napokban a csapból is a tőzsde 25 éves évfordulója folyt. Bár örömteli, de egyben érdekes is ez, hiszen a dolgos hétköznapokban mintha nem annyira piacbarát módon állnának hozzá "nagyjaink" ehhez az iparághoz. Ünnepek előtt és után csak "gaz" spekulánsok és brókerek maradnak. Pedig az alapfeltevés az, hogy a tőkepiacokon mindenki azonos eséllyel indul harcba a megszerzendő profitért. Hisz itt mindenki ugyanazt a grafikont látja, és abból próbál meg következtetéseket levonni a jövőre nézve. Ez akkor is így van, ha időnként itthon és külföldön történnek bróker- és bankcsődök, válságok, valamint egyéb piacbefolyásoló dolgok. De nagy általánosságban a befektetési piac olyan hatalmas, hogy tartósan, és ez itt a lényeg, tartósan senki nem képes befolyásolni. Ebben rejlik az egyik nagy csodája. A másik pedig abban, hogy kevés ennél szabályozottabb és transzparensebb iparág létezik. Itt a "mutyiknak" sokkal kisebb a szerepe,és minden látszat ellenére a lehetősége, mint egyéb helyeken. Itt is igaz,amit Hevesi Tamás "Névtelen Nulla" korszakában énekelt: " Mindent megteszek, hogy én legyek az első..." De ugye a tőzsdén nem egy emberből választják ki, kié legyen a csíkos napernyő...