Vespasianus császár, aki a nyilvános vécék megadóztatása miatt kételkedő tanácsadónak azt mondta: „pecunia non olet”, azaz a pénznek nincs szaga. A hagyományos befektetők csupán a hozamot, és az ehhez kapcsolódó kockázatokat vizsgálják. Gordon Gekko, a legendás filmbeli tőzsdecápa ismerős szavai ekképpen szóltak: „ a mohóság jó”, illetve,” ha barátot akarsz, tarts kutyát”. Erkölcsi megfontolásokról tehát szó sincs. Manapság mind gyakrabban hallani a fenntartható fejlődésről, a vállalatok etikus viselkedéséről, a társadalmi felelősségvállalásról, ami a pénzügyi piacokat sem hagyta érintetlenül.

Értelem és érzelem

A befektetők vagyontervezésük során önmaguk és gyermekeik jövőt szeretnék jobbá, kényelmesebbé, élhetőbbé tenni. Minél fejlettem egy társadalom, annál fejlettebb a bankrendszere és a pénzügyi kultúra, s egyre nagyobb teret hódítanak az erkölcsi megfontolások. Ez mit jelent a gyakorlatban? Egyre elfogadhatatlanabb az, ha kiderül, hogy a gyermekek dolgoztatásával, kizsákmányolásával készül egy termék, állatkísérleteket, esetenként még emberi embriókkal folyó kísérleteket használnak egy termékfejlesztés során, ha az alkalmazott technológia környezet szennyező, nem támogatnak olyan cégeket, amelyek pornográfiával, szerencsejátékkal, fegyvergyártással foglalkoznak.

Ezeket egyre többen nem tudják elfogadni, s a befektetők erkölcsi nézetei a befektetéseik terén is megmutatkozik. A fenti logika alapján, hogy gyermekeink és saját jövőnket szeretnék jobbá tenni, nehéz összeegyeztetni azzal, ha közben a Földet tönkretesszük, nem becsüljük meg. Új trend bontakozik ki a tehetős, igazán gazdagok körében (akik, vagyonukat képesek a környezet megóvására, a szegények egészségügyi ellátására, oktatására költeni), befektetéseik során is felveszik a palettára az etikus befektetéseket. Mind többen vannak azok is, akik a környezet és embertársaik iránt éreznek felelősséget, s érzelmi alapon döntenek befektetéseikről, az úgynevezett társadalmi felelős befektetések (Socially Responsible Investments – SRI) a hagyományos pénzügyi célok mellett társadalmi, környezeti, etikai megfontolásokat is figyelembe vesznek.

Már több száz éves az a nézet, hogy olyan üzleti vállalkozásba fektessünk, amelynek másokra nézve kedvezőtlen hatásai nincsenek. A vallási gyökereket már a bibliában szerepelnek, az 1700-as években John Wesley, a metodizmus alapítója arról prédikált, hogy el kell kerülni azokat az iparágakat, amelyek az egészségre károsak, illetve a „bűnös” vállalatokat, melyek például fegyvert gyártanak vagy alkoholt. Már 1928-ban indítottak kifejezetten keresztényeknek szánt alapot Amerikában, amely nem fektetett alkohol, dohány vagy szerencsejátékba, de igazi lendület az alapot terjedésének a vietnámi háború után kezdődött, 1971-ben alakult az első igazi etikus befektetési alap, a Pax World Fun. A 90-es évek adtak igazán nagy lendületet, melynek során a fenntartható fejlődés, a klímaváltozás, a megújuló (zöld) energia kapott központi szerepet.

Etikus befektetési stratégiák

A portfoliók kialakításánál több irányvonal lehetséges. Negatív szűrés: olyan társaságok nem kerülhetnek az etikus befektetési alapok portfóliójába, melyek ártalmasak lehetnek az egyén, a közösségi vagy a környezet szintjén. Kizáró iparágak: a dohányipar, hadiipar, vagy az alkohollal, szerencsejátékkal, felnőtt szórakoztatással foglalkozó társaságok. Tőkekivonás: azok az alapok, melyek nem etikusan kezdték, de egy megtisztuláson mentek keresztül, a társadalom számára káros tevékenységet folytató vállalatok kikerülnek a portfólióból. Pozitív befektetések tudatos keresése: amikor arra törekednek, hogy olyan vállalkozásba invesztáljanak, amely tiszteletben tartja a munkavállalói és emberi jogokat, erősen környezettudatosak. Fő irányvonal az egészségüggyel, oktatással és környezetvédelemmel foglalkozó, ill. a 3. világ segítésén fáradozó vállalatok, ide tartoznak az öko-alapok, melyek a zöld technológiát képviselik, főképp a megújuló energia és energiahatékonyság területéről. Részvényesi érdekérvényesítés: a befektetési alapok vezetői aktív szerepet vállalnak a birtokol vállalat életében, egyfajta befektetői nyomás helyeződik a vállalatvezetésre.

Egy kis matek

A közgazdászok a hasznosság két típusát különböztetik meg, a döntés hasznosságát, és az élmény hasznosságát. Az etikus befektetéseknek van egy élmény hasznossága is. Fontos kérdés, hogy az etikus alapok hozama miként viszonyul a nem etikusokhoz képest, mivel a befektetési filozófia miatt olyan szektorokról kell lemondani, minta dohány-, nukleáris energia vagy a bányaipar, s ezen ágazatok jó teljesítménye esetén a többi alaphoz képest hátrányba kerülhetnek. Másfelől, mivel kevesebb eszköz segítségével nem tudunk tökéletes piaci portfóliót előállítani, több egyedi kockázattal kell számolni. Egyáltalán a társaságok mekkora hányada felel meg az elvárásoknak?

Az utóbbival kezdve elmondható példaként, hogy a KLD 400 Social részvényindex kosarában szereplő 400 vállalat közül 250 cég a S&P 500 indexben is megtalálható. Vagyis, nem is oly nehéz válogatni. Mivel indexeket gyártanak, a teljesítmények is jól összehasonlíthatóak, ilyen index még a Dow Jones Sustainability World Index is. Ha az etikus indexeket vetjük össze a hagyományos indexekkel, akkor láthatjuk az elmúlt 20 év alapján a hozamkülönbözet, a kezdeti 1 dolláros befektetés etikus alapba 5, míg hagyományosba csupán 4 dollárt kapunk.

Nyugaton a helyzet

Az etikus alapokba a válság előtt már 25,1 billió dollárt fektettek, ami a teljes befektetett eszközállomány 11%-a, ami azt jelenti, hogy minden 9 befektetett dollárból 1 etikus módon van elhelyezve. Az alapok minősítésével foglalkozó Morningstar ötös skálán osztályozza a befektetési alapok múltbeli teljesítményét a szektortársaival összevetve, amelyet a kockázattal és díjakkal korrigálnak. Skálájukon 10% kap ötcsillagos minősítést, 1999re a SRI alapok 19%-a nyerte el ezt a legkiválóbb minősítést.

Érdekességek

Norvég mintás esetek: a norvég állami nyugdíjalap 1990-től az állami olajbevételekből képez nyugdíjalapot. 2009 végére 457 milliárd USD pénzügyi eszközzel rendelkezett, ami a világ eszközeinek 1%-a! A kormányzat 2004 végén egy bizottságot rendelt a portfolió-kezelők mellé, melynek feladata az etikus irányelvek biztosítása az alap befektetési politikájában. Ezen okból 2005-től kezdődően 8 milliárd USD dollár értékben számoltak fel befektetéseket, döntően dohánygyártással, fegyvergyártással és nukleáris energiával foglalkozó társaságokban. A sorozatos korrupciós botrányokba keveredett Siemens cég is ultimátumot kapott például. A hazai híradásokban az elmúlt évben ennek okán a Mol került, mikor a korrupciós vádak megfogalmazódtak a hazai olajtársaság vezetője ellen. A vádak amennyiben bebizonyosodnak, az jelentős eladási hullámot generáltak volna a részvény árfolyamában (Hernádi Zsolt egy rövid időre ezért még az Interpol körözési listáján is szerepelt).

Vonzó rosszfiúk: Mindig is voltak, akik a vespasianus-i elveket vallották, hogy az üzletet, befektetést ne vigyünk elveket, csak a profit számít, a pénznek nincs szaga. Létezik egy olyan alap, amely csak azokba az iparágakba fektet, amelyektől az etikusak távol maradnak. Az un. „Vice Fund” (nyersfordításban bűnös alap) kifejezetten dohány-, alkohol-, szerencsejáték- és hadiiparba fektet. A befektetési ideológia egyszerű, az emberiség emberemlékezet óta fogyasztja ezen iparágak termékeit, a háborúzni is mindig fognak és ezen iparágak stabil teljesítménnyel bírnak.

A Vatikán a második világháború után jelentős részvénypakettel rendelkezett. Volt köztük fegyvergyár, olyan gyógyszergyár, amely fogamzásgátlót gyártott, kozmetikai cég, amely állatkísérleteket folytatott. A bibliai tanítások és a befektetések ellentmondásba kerültek, aminek következtében ezen részvényeitől meg is vált a pápai állam. A Vallási Művek Intézete (IOR), más néven a Vatikáni Bank története során többször érte korrupciós vád, ill. hogy a maffia pénzét mossa tisztára…

Szentlélek és befektetés

A vallási oldalról nézve vannak katolikus, protestáns, zsidó és iszlám befektetési alapok. Az erkölcsi, felekezeti meggyőződés alapján is lehet befektetni, ami a kívülállók számára igazán érdekfeszítő. Ezen alapok nem fektetnek pornográfiába, szerencsejátékba, dohánygyárakba, abortusszal, embriókísérletekkel foglalkozó cégekbe, alkoholt előállító vállalatokba, magas kamatra kölcsönadó cégekbe (a fegyvergyártás megítélése nem egységes). Az iszlám alapok például kerülik a kötvényeket a kamatfizetés miatt, ami az iszlámban tilos, nem fektetnek disznóhúst feldolgozó cégekbe, a kamatszedésből élő cégekbe sem. Ezen elvek béklyója ellenére az alapok jól diverzifikáltak, az egyik vallási alap ezen okok ellenére a S&P 500 cégeiből 100 talált alkalmasnak a befektetésre, a katolikus Ave Maria alap 150 cégbe fektet a Russel 2000 cégeiből.

Az SRI alapok kerülik az olyan társaságokba való befektetést, amelyek környezetre nézve kockázatokat rejtenek, illetve a társaságok tisztségviselői a maguk alamizsnáját korrupció révén szerzik be. Ezen elveknek van pozitív hozadéka is, ugyanis jelentős árfolyamveszteség az elsődleges reakció. Példák: A British Petroleumot rekordbírság megfizetésére kötelezték a Mexikói –öbölben történt olajszennyeződés miatt, korrupciós vádak miatt esett jelentősen az Alsrom, Siemens, Smith&Wesson részvénye például – a botrányokkal járó árfolyamesések nem érintik az SRI alapokat. A nagy kék vízen túl az is megesett már, hogy a SEC (amerikai tőzsdefelügyelet) korrupciós vádakkal feljelentette a Magyar Telekomot.

A tisztességtelen, esetenként büntetőügyi következményekkel járó vállalati működés eklatáns példája, amikor szándékosan kozmetikázzák a beszámolókat, a könyvelést, vállalati eredményeket (az ezredfordulót követően óriási csalást követett el a WorldCom és Enron társaság), hasonló cselekedetek miatt indexre lehet kerülni az SRI alapoknál.

Érdekességként meg lehet említeni, hogy az etikus működést akár egy pénzintézet zászlajára is kiírhatják, ilyen az olasz Banca Etica, vagy a közösségi bankként pozícionált magyar Magnet Bank. A szép elveknek örülnek minden bizonnyal az erkölcsileg is megfontolt ügyfelek, befektetők, a kulturális kreatívok, de a gonosz kis ördög jegyezteti fel velem, hogy természetesen gazdaságilag rentábilis működésnek ez csak az egyik (még ha oly fontos) alappillére ez, mert a gyönyörű nevű portugál bank, a Banco Espirito Santo ennek okán sohasem került volna a fizetésképtelenség szélére, amit csak a szentlélek menthet meg.

Az SRI befektetésekről összegezve elmondhatjuk, hogy a befektetőknek a hozamot meghaladóan is nyújtanak többletet, s az irántuk való igény is mind jobban növekszik. A Financial Times szerint az SRI befektetési alapok eszközértéke világszerte már most eléri a befektetési alapok eszközértékének 25-30, Európában pedig 15 százalékát, és a tendencia növekszik. Ennek ellenére az sajnálatos tény, hogy hazánkban mindösszesen pár ilyen alap létezik. Ennek ellenére morális szempontok alapján összeállogatott portfólió kialakítása egy tanácsadó részéről nem az ördögtől való, s lehetetlen.

szotaka

megjelent a Gentlemen's Choice 2015/3. számában