Az elmúlt időszakban nosztalgikus hangulat kerített hatalmába. Ki ne emlékezne 1988-89 környékére, és arra a sok Trabantra, Wartburgra, Ladára, és a rengeteg „Gorenje-re” akik kifelé és befelé is eltorlaszolták kicsiny hazánk „szűk” nyugati átjáróját. A „kalandozó magyarok” tavaly év végén, és idén év elején újra útra keltek, de most nem Gorenje, valamint „Lehel kürtje” volt a táskákban, hanem euró kötegek. Most is, mint 20 éve, vittük ki a valutát. De míg akkor a burgenlandi garázsboltok valamint a mariahilfer strasse minden hájjal megkent kereskedőit gazdagították honfitársaink, úgy a modernkori kalandozás a „sógorok” bankszektorának adott, ad(hat) egy csipetnyi plusz profitot. „Pártunk és kormányunk” unortodox gazdaságpolitikája, valamint a nép között terjedő suttogó pánikpropaganda ( „befagyasztják a betéteket,elveszik a devizát, stb…) indított el boldogot, boldogtalant a Lajtán túlra. De jól döntenek, döntöttek-e? Szerintem nem. Először: Ha valakinek nem volt pl. eurója, de pánikba esett, sikerült a legmagasabb szintek környékén (315-325 Ft) vásárolni, és ezt kivinni. Másodszor: A külföldi bankokban jóval alacsonyabb hozammal lehet lekötni, mint itthon akár a sima devizaszámlán, és ne felejtsük el, a számlavezetési költségek is jóval magasabbak lehetnek, mint itthon. Ennél már az is jobb, ha valaki otthon a „párnába varrja, vagy egy kisebb (nagyobb) páncélkazettába helyezi,és elássa a kertbe. Aki pedig eddig is külföldön gondolta biztonságba helyezni megtakarításainak egy részét, az már réges-régen megtette azt. De akkor, ha „hülyeség” kicipelni Nyugatra a zsét, itthon hogyan biztosítható a Lét, ha valaki nem forintban akarja tartani a lét?

 
       Mielőtt belevágunk a devizalekötések világába, szeretném leszögezni, hogy szerintem érdemes forint lekötésekben gondolkodni, és a megtakarításaink nagy részét forint alapon befektetni. Főleg, amikor az elmúlt időszakban mind a magyar állampapírok, mind a forintban jegyzett magyar vállalati kötvények kiemelkedő hozammal kecsegtettek. Hiszen egy 5-10 éves magyar állampapír 8-10 % közötti fix hozamot garantál hosszabb távra, vagy egy hosszabb futamidejű vállalati kötvény is 10 % feletti hozamot biztosít, miközben az ember „a kezét nem emeli fel”, kellően motiváló a klasszikus szelvényvagdosó életformára történő berendezkedésre, és akkor a Tartós Befektetési Számla által biztosított esetleges adómentességről még nem is beszéltünk.
 
            De mivel cikkem témája a deviza megtakarítások széles köre, vágjunk bele. Én mindenkinek azt szoktam ajánlani, amennyiben befektetéseinek, megtakarításainak egy részét devizában szeretné tartani, úgy kalkuláljon, hogy ez a megtakarításainak maximum a felét tegye ki, és akkora összeget, amit nagy valószínűséggel nem kíván felhasználni, kvázi ez jelenti a tartalék tartalékját. Természetesen ez mindenkinél más nagyságú összeget jelent, és minél nagyobb ez az összeg, annál szélesebb a megtakarítási termékek köre. A termékek kiválasztásakor arra helyeztem a hangsúlyt, hogy kockázatában hasonló szinten legyenek, mintha forint alapú megtakarítást eszközölnénk, de a hozamban hasonlóak, vagy még jobbak legyenek. Ezúton kérek elnézést, de nem térünk ki a „ lányok, drog, fegyver” hármasra, mert bár a megtakarítás hozama ezekben a termékkörökben minden lekötéshez képest valószínűleg itt lehet a legmagasabb, viszont a termékek „kockázati szintje” meghaladja az átlagos befektető kockázatvállalási küszöbét. A devizaalapú megtakarítások itthon széles palettán mozognak. A cikk nem törekszik, és nem is törekedhet a teljes paletta bemutatására, a cél inkább az, hogy bemutasson olyanokat, amelyek szerintem felkelthetik a megtakarítók érdeklődését. A feltüntetett hozamok éves hozamokat jelentenek, kamatadó levonás előtt. Szeretném felhívni a tisztelt olvasók figyelmét, hogy a hozamok kifejezetten tájékoztató jellegűek, a figyelem felkeltését szolgálják, mert a jelenlegi piaci hangulatban akár napon belül is jelentősen változhatnak az aktuális kereslet-kínálati viszonyoknak köszönhetően. A megtakarítás kiválasztásakor érdeklődjenek befektetési szolgáltatójuknál az aktuális hozamokkal kapcsolatban. Elsőként érdemes megemlíteni a devizában kibocsátott magyar állampapírokat. Ahogy forintban, úgy devizában is ez a legbiztonságosabb lekötési forma. Ezeket mind euróban, mind dollárban meg lehet vásárolni, és különböző futamidők között is lehet választani. A jelenlegi hozamszintek, egyrészt a külső negatív gazdasági környezetnek és a hazai bóvlisodásnak is köszönhetően az elmúlt időszakban jelentősen megemelkedtek, még ha a cikk írásakor (2012. február) a maximumokhoz képest történt már egy kisebb korrekció. Aki euróban szeretne megtakarítani, és magyar állampapírt venni, annak rövidebb távra a 2014-ben lejáró magyar állampapírt javasolnám. Névértéke 1.000 euró, az kibocsátáskori kuponja (kamata) 4,5%. Jelenleg 7-8 % körüli hozammal vásárolható meg. A hozam és a kupon (kamat) között az a különbség, hogy amikor egy papírt kibocsátanak, a névértékéhez meghatároznak egy kamatot, amit a kibocsátó fizet lejáratig évente a befektetés névértéke után. Viszont a futamidő alatt a piaci viszonyoknak köszönhetően a kötvények árfolyama változhat, így előfordul, hogy a másodlagos piacon a névértékhez képest olcsóbban vagy drágábban kereskednek a papírral. Amikor a piaci ár alacsonyabb, mint a névérték, akkor a hozam magasabb, mint az eredeti kamat. Ha a piaci ár magasabb,mint az eredeti névérték, a hozam alacsonyabb, mint az eredeti kamat. A cikkben szereplő megtakarítási lehetőségeknél pont azért kedvező alkalom a mostani a vásárlásra,mert a papírok döntően névértékük alatt forognak, ezért az elérhető hozamok magasabbak, mint a kibocsátáskori kamatok. Aki hosszabb távú eurós állampapírt keresne, annak ajánlom a 2019-ben lejáró állampapírt. Névértéke 1.000 euró, a kibocsátáskori kuponja (kamata) 6 %. Jelenleg szintén 7-8 % körüli hozammal vásárolható. Aki dolláros állampapírt keresne, rövidebb távra a 2015-ben lejáró magyar állampapír lehet jó választás. Névértéke 1.000 USD, kibocsátáskori kuponja (kamata) 4,75 %. Jelenleg 5,5-6,5 % körüli hozammal elérhető. Aki a nyugdíjra gyűjtöget dollárban, annak a 2041-ben lejáró magyar állampapír lehet kedvező fogás. Névértéke 2.000 USD, a kibocsátáskori kuponja (kamata) 7,625%. Jelenleg 7,5-8 % körüli hozamot biztosít vásárlójának.  
            A következő lépcsőfok a devizakötvények sorában a devizában kibocsátott hazai vállalati kötvények. Ezek közül az OTP és a MOL Magnólia kötvényével foglalkozunk, ezek a befektetők között a legkeresettebbek. Érdemes leszögezni, a kötvények által biztosított igen kedvező hozamok abban az esetben tekinthetők fixnek, ha valaki a vásárlás napjától megtartja a lejárat napjáig. Amennyiben valaki futamidő alatt szeretné visszaváltani, akkor a lekötéskori hozamnál akár magasabb, de akár alacsonyabb hozama is lehet, sőt lehet olyan eset is, amikor csak veszteséggel tud megválni befektetésétől. Tehát ezeket a befektetéseket érdemes lejárat végéig megtartani! Az OTP-nek több euró alapú kötvénye is elérhető, típusától függően eltérő hozammal. Egyik ilyen kötvénye a 2016-ban lejáró kötvény. Névértéke 1.000 euró, kibocsátáskori kuponja (kamata) 5,27 %. Jelenlegi hozama 9-10 % között mozog. Szintén az OTP euró alapú kötvénye a lejárat nélküli kötvény, amelynek névértéke 1.000 euró, eredeti kuponja (kamata) 5,875 %. Jelenlegi hozama 15 % körül mozog. Érdekessége, hogy nincs lejárata, viszont az OTP 2016-ban névértéken visszahívhatja a kötvénysorozatot. Ha erre mégsem kerülne sor, akkor a kupon EURLIBOR+3 %-ra változik 2016-tól. A következő kötvény a MOL Magnolia kötvénye. Ez egy átcserélhető kötvény. Névértéke 100.000 euró, eredeti kuponja (kamata) 4 %, amit negyedévente 1.000 eurónként fizet ki. Jelenleg 13-14 % körüli hozammal forog. Érdekessége, hogy minden 100.000 eurónyi kötvény mögött 984 darab MOL részvény áll, vagyis ha valaki az átcserélési időszakban a kötvényt MOL részvényre cserélné, ennyi darab részvényt kap 1 kötvényért cserébe. Az, hogy érdemes-e átcserélni a kötvényt részvényre, az a mindenkori részvényárfolyam függvénye.
 
            Természetesen a jelenlegi piaci környezetben igen kedvező lehetőséget jelentenek (jelenthetnek) az euró-zóna országainak állampapírjai is. Saját véleményem, hogy az euró zóna nem fog felbomlani, ezért ezen országok állampapírjai a jelenlegi helyzetben - bár a kockázati szintjük a perifériális euró zónás kötvények esetében meghaladhatja szerintem akár a magyar állampapírokét, akár a hazai vállalati kötvények kockázatát - kifejezetten jó vételeknek tekinthetők. Egy tízéves spanyol (jelenlegi hozam:5,2%), olasz (jelenlegi hozam:5,5%), vagy portugál állampapírból (jelenlegi hozam:11,8%) egy kisebb csomagot érdemes lehet egy nagyobb kötvényportfólióba vásárolni.
 
            Aki igazi egzotikumra vágyik, annak is lehetősége van deviza alapú kötvényt venni. Venezuela a világ egyik legkockázatosabbnak tartott országa, de azt gondolom, amíg van olaj, befektetéseiknek egy kicsiny részéből vásárolható ilyen állampapír is. A választás teljesen szubjektív, sok venezuelai állampapír érhető el, döntően dollár alapúak. Az általam kiválasztott egy 2018-ban lejáró állampapír, aminek névértéke 1.000 USD, kibocsátáskori kuponja (kamata) 7%. Jelenlegi hozama 10-12 % körül mozog.
 
Összegezve a leírtakat, deviza megtakarítások esetén, főleg ha azokat hosszabb távra szeretné lekötni, érdemes lehet kötvényekben tartani. A hozamokat tekintve mindenképpen attraktívabbak, mint egy sima devizaszámlán történő lekötés. Ennek köszönhetően az ilyen jellegű kötvénybefektetésekkel kapcsolatban érdemes lehet független befektetési szolgáltatónál érdeklődni, mert ezen jellegű megtakarítások igen erős konkurenciát támasztanak, támaszthatnak a banki devizaszámla lekötéseknek, és előfordulhat, hogy a bankoknál, teljesen érthető módon, nem ez a termékkör a legpreferáltabb. A széles paletta minden befektető számára megfelelő hozamú, kockázatú és futamidejű kötvénybefektetést biztosíthat.
Érdemes figyelembe venni a döntéshozatal előtt, hogy 2012-től már devizalapú befektetések is tartós befektetési számlára helyezhetőek, így aki hosszabb távon gondolkodik deviza megtakarításokban itthon, akár teljes adómentességet is elérhet lekötésével. Mert mindenütt jó, de legjobb otthon! Még a deviza megtakarításoknak is!   

 

Ziegler Mátyás

A cikkben szereplő értékpapírok, árfolyamok és hozamok a figyelem felkeltését szolgálják, kimondottan tájékoztató jellegűek, nem minősülnek ajánlatnak. Ilyen típusú értékpapírok vásárlása előtt az aktuális hozamokról, kockázatokról, valamint a vásárlással kapcsolatos teljeskörű feltételekről érdeklődjenek befektetési szolgáltatójuknál.

Megjelent a Gentlemen's Choice 2012/1. márciusi számában 

Címkék: portfolioblogger

A bejegyzés trackback címe:

https://tozsdemamor.blog.hu/api/trackback/id/tr524299618

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

TK421 2012.03.09. 17:02:14

a magyarországi kibocsátású papírokhoz annyit: aki kivitte a pénzét (euróban) az országból, az azért tette mert attól fél, hogy a politikusok megőrülnek. nem a hozam érdekli hanem a biztonság. innentől fogva egyik hazai devizás kötvény sem lehet érdekes neki.
A motiváció nem a return ON equity hanem a return OF equity!

zséroskenyér 2012.03.10. 15:38:20

@TK421: pont ezért voltak ostobák. hülye pletykákra pánikoltak, majd minden fórum fölényeskedő idiótákkal volt tele hogy ő bezzeg már kivitte, mert milyen fasza gyerek. akkor is nevetségesek voltak, most is.

TK421 2012.03.10. 21:25:03

azt nem tudjuk hogy hülyék voltak-e vagy nem, mert volt már sok olyan példa amikor egy ország pénzügyi határait lezárták, európában is, nem is olyan régen. csak arra akartam utalni, hogy aki kivitte a pénzét az nem a hozam hanem a (vélt) biztonság miatt tette, és nem érdekli, hogy mondjuk az otp kötvényével hány % hozamot érhetne el. Mert ő nem devizát vásárolt, hanem biztonságot, nyugodt alvást.
És szerintem ennek igenis volt alapja. láttunk már olyat magyarországon is hogy éves 100 dollár a devizakereted. soha ne jöjjön el megint de ki tudja. Ha így lesz, hirtelen nem fognak olyan hülyének tűnni azok akiknek mondjuk németországban van 10000 eurója.