„Az orvosok gyógyszereket rendelnek, amelyekről keveset tudnak, betegségekre, amelyekről még kevesebbet tudnak, betegeiknek, akikről semmit sem tudnak.” (Voltaire)

Az elmúlt pár száz évben, főleg az elmúlt évtizedekben az orvostudomány és gyógyszeripar szédületes tempóban fejlődött. Az emberek várható életének hossza megnövekedett, egykori félelmetes, gyógyíthatatlan betegségek tűntek el, de még most is számtalan betegséggel és kórral kell szembeszállnia a tudománynak és gyógyítóknak. Az elmúlt harminc évben egy új szektor, a biotechnológia került a középpontba, amelynek sikereiből a befektetők és spekulánsok is részesedhetnek, de a legnagyobb hasznot a betegek könyvelhetik el - sokan, nagyon keveset tudnak erről.
Az élet számos területéről halljuk vissza a biotechnológia kifejezést, legtöbbünknek mégis csak halovány elképzelése van arról, hogy valójában mit is jelent ez a kifejezés pontosan. Az emberek többsége, ha ezt a szót meghallja, jellemzően a génmódosított élelmiszerekre, a bioüzemanyagokra, vagy a klónozásra gondol, mert ezek kapják a legnagyobb publicitást a médiumokban. Ezen fiatal tudománynak azonban jóval többet köszönhet az emberiség, hiszen a gyógyítást forradalmasító gyógyszerektől kezdve, a veszélyes hulladékok feldolgozásán át, az alternatív üzemanyagokon kívül, a bűnügyi sorozatokban látható bűnözők elfogását segítő laboratóriumi munka mind ennek révén vállhatott valóra.

A biotechnológia számos tudományágat átfogó diszciplína, egyik definíciója szerint ez egy olyan eljárást, amikor élő szervezetek segítségével állítunk elő egy új terméket, vagy szolgáltatásokat. A biotechnológia kifejezést egy magyar tudós , Ereky Károly használta először 1919-ben. Több ezer éves múltra tekint vissza a sör- és borkészítés, ami tágan értelmezve biotechnológiai eljárás; az orvoslásban is már emberemlékezet óta használnak állati és növényi alapanyagokat a gyógyítás érdekében, mégis a modern biotechnológiát 1976-tól számítják, amikor a világ első biotech cégét, a Genetechet létrehozták az USA-ban. Első termékük az emberi inzulin, melynek milliók köszönhetik az életüket.

A biotechnológia (görögül): βίος, BIOS, "élet",angolul: biotechnology) élőlények segítségével végzett technológia. A biotechnológia a tudomány és technológia alkalmazása élő szervezeteken, azok részein, termékein vagy modelljein azzal a céllal, hogy megváltoztassunk élő vagy élettelen anyagokat tudás, termékek vagy szolgáltatások létrehozásáért. Új tulajdonságokkal rendelkező élőlények, vagy sejtek előállítását jelenti, főként molekuláris- és sejtbiológián alapuló technológiák alkalmazásával. (Wikipédia)

Piros, fehér, zöld, kék, barna

A biotechnológia egy szerteágazó tudomány, több ágra osztják. A domináns szerep a piros biotechnológiának jut, ez az orvosi biotechnológia, a tudományterület kétharmadát adja ez az ágazat. A piros biotechnológiának a biotechnológiai eljárások segítségével előállított terápiás, illetve az ezen alapuló diagnosztikai módszereket nevezzük. Példaként említhetjük az őssejtterápiát (fő ígérete a szövetek generálása, illetve akár új szervek előállítása a betegek saját sejtjeiből), a génterápia (amikor a felnőtt betegek genetikai állományát módosítva megszüntetjük a betegség okát), vagy éppenséggel a proteomika, amikor a fehérjék élettani és a betegségekben betöltött szerepét vizsgálják. Mára már több mint kétszáz gyógyszert fejlesztettek ki az orvosi biotechnológia segítségével. A kutatásokat és fejlesztéseket számos vita kíséri: egyfelől betegek milliói várják a gyógyulást, másfelől ipari lobbik érdeke.

A felmerült morális kérdéseket XVI. Benedek pápa a következőképpen fogalmazta meg: „A biotechnológia és az orvostudomány által kínált lehetőségek gyakran nehéz helyzetbe hoznak bennünket, mert úgy tűnnek, mint a borotvaélet való táncolás”

Az ipari-környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozó biotechnológiát hívják összefoglaló névvel fehér biotechnológiának. A kutatások itt élő sejteket, organizmusokat, enzimeket alkalmaznak különféle termékek előállítására és a folyamatok katalizálására. Ide tartozik a biomassza és a bioüzemanyag, de ide sorolhatóak a mosóporokban található enzimek is, a génmódosított mikroorganizmusok segítségével hatékonyan megtisztíthatóak a szennyezett területek, a veszélyes hulladékokat hatékonyan lehet ártalmatlanná tenni. Az új eljárások következtében, a környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve az ipari biotechnológiai eljárásoknak köszönhetően tisztább eljárások kerültek kifejlesztésre, így kevesebb vizet és energiát használnak fel, s kevesebb nem kívánt melléktermék keletkezik.

Az egyik legnagyobb figyelmet az agrár,- vagy más néven zöld biotechnológia kapja. A fejlett régiók népességcsökkenése mellett a Föld lakossága évente mintegy nyolcvanmillióval nő, ezzel párhuzamosan a termőterületek mennyisége és minősége csökken, romlik. A zöld biotechnológia egyik célja az élelmiszerhiány leküzdése, a megnövekedett szükségletek kielégítése. Ezt olyan terményfajták kifejlesztésével kívánják elérni, amelyek magasabb terméshozamúak, az időjárási viszonyokat jól viselik, rezisztensek (hideg és szárazságtűrőek), a kórokozókkal szemben ellenállóak. A legújabb kutatások az emelt tápértékű fajták irányába fordultak. A legnagyobb ellenállás a zöld biotechnológiával szemben van, az eljárás védelmezői pedig azt állítják, hogy nem tesznek mást, mint a korábbi nemesítésekkel, csak gyorsabban és hatékonyan..

A biotechnológia további alkalmazási területeinek színkódokkal csoportosítva:
Kék biotechnológia: szennyvíztisztítás, tengeri biotechnológia. A sárga biotechnológia az élelmiszeripari és táplálkozástudományi biotechnológia. Szakértők szerint a II. világháború előtt Magyarország volt a biotechnológia fellegvára, hiszen először itt sikerült nagy mennyiségben ecetsavat előállítani. Szintén hazánk volt az első olyan ország, ahol ipari méretekben gyártottak B12 vitamint, illetve meghonosították a baktérium alapú enzimekkel segített sörgyártást. Barna biotechnológia a száraz, sivatagi életkörülményekkel kapcsolatos biotechnológiai alkalmazások. Fekete biotechnológia a bioterrorizmus és a biofegyverek biotechnológiája.

Gondolta volna?

Hazánkban a biotechnológiai cégek száma meghaladja a százat? Az amerikai tőzsdén 105 biotech céggel kereskedhetünk? Richter Gedeon idejében mintegy 300 ezer sertést tartottak Kőbányán, s a gyár argentin és ausztrál alapanyagot is használt? Emlékszik rá, hogy a Cavinton alapanyaga a boszorkányibolya (másnéven télizöld meténg), melyet őseink öszehúzó hatása miatt bőrbetegségek ellen is használtak, alkoholidjai pedig agyértágítóak? A Bibliában a Gileádból való balzsamok igen kelendőek voltak, gyógyhatásuk miatt. A Gilied nevű cég most állt elő olyan gyógyszerrel, ami a Hepatitis c (májgyulladás) ellen gyógyír. Egy kezelés még 70 ezer $-ba kerül, ami nem kevés, főleg úgy, hogy százmilliónyi beteg van a világon. A cég éves árbevételét megháromszorozta. Biodízel előállítása algából kísérlet is van? A világ 87 országában vannak fel nem tárt taposóaknák, s van olyan kísérlet, hogy egy genetikailag manipulált baktériumtörzs az aknák felett foszforeszkáló zöld fényt bocsásson ki? Gyógyszerész volt Csontváry Kosztka Tivadar, Rippl-Rónai, Tömörkény és Örkény István és vegyész Görgey tábornok?

Biotechnológia a tőzsdén

Mostanság két „slágerágazat” került reflektorfénybe a tőzsdéken: az egyik a informatika, melynek zászlóshajói ilyen nevek fémjeleznek, minta Google, Facebook, Apple, a másik a biotechnológiai szektor. Az utóbbi öt nagy mogulja: Biogen Idec Inc. (BIIB:xnas), Amgen Inc.(AMGN:xnas), Gilead Sciences Inc. (NASDAQ:GILD), Celgene Corporation(NASDAQ: CELG). A gyógyszeripari részvényeket általában a defenzív papírok közzé, azon oknál fogva, hogy válságállóak (a tőzsdei és gazdasági ciklusok ellenére is mindig szükség van gyógyszerre), ezért az értékalapú befektetési portfóliókból nélkülözhetetlenek. A kisebb cégek között is szépen lehet csemegézni, pár nagyreményű kisebb cég, amely mögött nagy hedge fundok, vagy milliárdos befektetők állnak: Aveo Pharmaceuticals (AVEO), Synta Pharmaceuticals (SNTA), AcelRX Pharmaceuticals (ACRX),Ariad Pharmaceuticals (ARIA),  Infinity Pharmaceuticals (INFI)

A biotech cégek nem elhanyagolható kockázatot is hordoznak ugyanakkor magukban, lévén, hogy egy vállalat tőzsdei tündöklését és bukását nagyban meghatározza az, hogy új fejlesztésű gyógyszereik, molekuláik milyen hatékonysággal bírnak, az engedélyezési eljárások zöld, vagy piros jelzést adnak a forgalmazásnak. Azt tudni érdemes, hogy a kutatólaboratóriumokban több tízezer molekula közül kerül kiválasztásra és tesztelésre egy leendő gyógyszer. A folyamat hosszas, esetenként tíz-tizenöt esztendeig is eltarthat, és jelentős tőkére van ehhez. szükség Egy sikeres gyógyszer debütálása viszont óriási árbevételt eredményezhet. A hagyományos gyógyszeripar már régen összefonódott a biotechnológiai cégekkel, azokat felvásárolja, közös vállalatokat hoznak létre, s tudni érdemes, hogy a régi pharma cégek is rendelkeznek már biotech érdekeltséggel, kutatásokkal.

Ezt a folyamatot jól példázza a magyar Richter gyógyszeripari cég is. A hagyományos innovációs lehetőségek beszűkülése, az egyre jelentősebb generikus verseny, a globálisan megfigyelhető kedvezőtlen tendenciák miatt a hosszútávon gondolkodó vállalatok számára létkérdés az olyan területeken való jelenlét, melyek kitörési pontot jelenthetnek, mint a biotechnológia. 2007-ben stratégiai döntést hozott, hogy a Richter, hogy belép a biotechnológia területére, biotech K+F és gyártókapacitás létrehozásával. Egy közös vállalatot hozott létre a hamburgi székhelyű Helm AG-vel (amely a biotechnológia bakteriális ágára specializálódott). A Debrecenben megépült biotech beruházása révén, pontosan két éve kezdte meg a termelést.

Richter Gedeon gyógyszergyár 110 éves története akkor kezdődött, amikor a gyár névadója az üllői úti, Sashoz címzett patika üzleti jogát megvásárolta (a gyógyszertár a mai napig üzemel).Első sikereit az orgonaterápiában érte el Richter. Ez mit is jelent? Röviden, amikor egy hiányzó emberi szerv, vagy hiányosan működő szerv (lat. organum) termékeit kell kívülről bejuttatni a szervezetbe. Ám gyakorta megesik, hogy azt a szervezet valamilyen okból a beteg elvesztette (műtétileg eltávolították,vagy baleset miatt hányzik).Legismertebb eset, amikor valakinek a hasnyálmirigye nem működik kellő szinten, nem választja ki az inzulint. Régen ezt úgy oldották meg, hogy állati szervből nyerték ki a szert és adták be az embernek, vagy a későbbiekben sikerült előállítani szintetikus úton, s ez helyettesítette a hiányzó anyagot.

Richter gyára szédületes fejlődést produkált. 1902-ben már a mellékvesekéreg-hormon kivonatából adrenalint állít elő. (Előző évben izolálta csak egy tudós a mellékvese velőállományából az adrenalin hormont, amely egyszerre volt érszűkítő, vérnoymásemelő és vérzéscsillapító hatása.) Pár évvel később a Cserkesz úti gyárában szintetikus szabadalmak és organoterápiás szerek sokaságát állítja elő (példaként a legismertebbek: Insulin, Hyperol, Hydropirin, Kalmopyrin). 1912-ben növénykémiai szabadalma nyomán forgalomba kerül a gyapjas gyűszűvirág levelének tisztított változata (Adigan), hormonkészítményei a Hormogland termékcsalád neve alatt. Ezt annak felismerése tette lehetővé, hogy az állati belső elválasztású mirigyek jól használhatóak az emberi szervezetben. A gyógyszerüzem ezáltal egybefonódott a budapesti vágóhidakkal. A szarvasmarhák és juhok megszárított pajzsmirigyéből gyermekkori fejlődési zavarok ellen (törpenövés, szellemi fogyatékosság) bevehető szert állítottak elő stb. Alapanyagok között természetesen gyógynövények is voltak. A vállalat töretlenül fejlődött egészen a második világégésig. A zűrzavaros évek után a világ egyik vezető gyógyszeripari cégévé fejlődött, s ez a fejlődés a mai napig is tart. Richtert Gedeon gyáralapító érdemeit a mai napig becsülik a gyár dolgozói, a gyógyszerész szakma, tisztelegve érdemei előtt, az év történelmi üzletemberévé választották nem oly rég.

Azon befektetők, akik a biotech szektor részvényeibe szeretnének befektetni (spekulálni), csak az amerikai tőzsdéken jegyzett társaságokból találnak több mint százat. A legnagyobb cégek árfolyamgörbéjére tekintve exponenciális árfolyam-növekedést láthatunk, s ezért gyakran tőzsdei lufit is emlegetnek. Ennek ellenére tanulságos a közelmúltban megjelent, egyik legnagyobb társaság gyorsjelentése, amelyben az előző éves árbevételük megháromszorozódott…
A kisebb cégek között természetesen találhatunk olyanokat is, melyeknek árfolyama a tőzsdei bevezetés óta csökkent, árfolyama nem produkált semmi érdekeset. Igen, kell egy sztori, egy sikeres kutatás, hogy profit is legyen, amely nem ritkán az árfolyamok többszörösére is emelkedhet ilyenkor. Hasonlóan egy kis bányatársasághoz, aki az elnyert koncessziós területén példának okáért nagy mennyiségben talál aranyat, stratégiai fémet.

Azok, akik nem konkrét részvényekbe, hanem az egész biotechnológiai szektor emelkedésére szeretnének spekulálni, azok a tőzsdén kereskedett befektetési alapok (ETF-ek) közül választhatják a iShares Nasdaq Biotechnology Index Fund-ot (IBB:xnas), vagy ennek inverzét, amely a szektor árfolyamesése esetén hoz profitot – ProShares Ultra Nasdaq Biotechnology (BIB:xnas).

A biotechnológiai szektor jelentősége a világ gyógyszerpiacán töretlen, mind a tengerentúlon, mind az öreg kontinensen a forgalomba hozatali engedélyt kapott termékek, illetve új gyógyszerek, illetve a klinikai fejlesztésű témák mintegy egyharmada biotechnológiai eredetű. Ez a részesedés a jövőben csak növekedni fog. Nem túloznak azok a becslések sem, amelyek szerint 2016-ra a világ első tíz gyógyszere között 7 biotech eredetű lesz.
Dosis sola facit venenum. Bizonyos mértékben minden gyógyszer méreg, mondta Paracelsus. Ezért írásom lassan befejezem, s remélem érdekesnek találtatott; amennyiben befektetőként, spekulánsként további kérdései lennének, egy csésze macskagyökér tea mellett szívesen megválaszolom.

SzA