A kód neve: SRI

 2015.08.04. 12:04

Interjú Faluvégi Balázzsal, a Blue Morpho Investments befektetési vezetőjével:

azurlepke.jpg

Miként fogalmaznád meg az SRI esszenciáját annak, aki nem ismeri?

Az SRI jelentése: Környezet- és Társadalomtudatos Befektetés. Az angol megfelelő a Socially Responsible Investing ugyan nem utal közvetlenül a környezettudatosságra, de a szakmai tartalom egyértelműen jelzi, hogy ennek a szerepe is megkerülhetetlen. Ennek a befektetési filozófiának a lényege az, hogy a befektető nemcsak azt vizsgálja, az általa a portfólióba helyezett eszközöknek milyen a hozam-kockázat összefüggése, hanem azt is, hogy azoknak milyen társadalmi és környezeti hatásai vannak. A leginkább látványos példa erre az, hogy egy olajtársaság részvényei helyett a befektető egy olyan vállalat papírjait választja ki, amelyik szélturbinák gyártásával vagy üzemeltetésével foglalkoznak.

Sokan attól félnek, hogy ha társadalmi szempontokat is figyelembe vesznek, annak a hozamok látják a kárát. Számos tanulmány és adat bizonyítja, hogy ez nemhogy nem igaz, de sokszor éppen az ellenkezője e helyzet. Persze nagyon sok múlik a részleteken, de az egyértelmű, hogy az SRI legkevesebb versenyképes más hasonló piacokat megcélzó stratégiákkal. Emellett arról sem szabad megfeledkezni, hogy azok a befektetők, akik látják, hogy pénzük nem destruktív jelleggel működik, magasabb elégedettséget is érezhetnek.

 Jómagad mikor találkoztál vele, s mi az ami megfogott benne?

Befektetési területtel 1997 óta foglalkozom, de az SRI csak az utóbbi években került bele komolyabb szinten a szakmai látóterembe. Mint mindenkit, engem sem hagytak hidegen a társadalmi és környezeti problémák, de úgy gondoltam, hogy ezeket nem a pénzügyi piacoknak, vállalatoknak és pláne nem a befektetőknek kell megoldaniuk.

Az évek alatt azonban folyamatosan észlelnem kellett elemzői oldalról is azt a rengeteg etikátlanságot, ami súlyos problémákhoz vezetett világszerte. Ha a pénzügyi területen – ahol jobban beleláttam - ehhez hasonlót tapasztaltam, akkor azt is észleltem, hogy ennek közép- és hosszútávon magára az adott vállalatra is negatív hatása van. Ez senkinek sem jó, és egy adott vállalat már csak tevékenysége révén is akarva-akaratlanul kihat a társadalomra és a környezetre. Ezt nem lehet csak kívülről, például jogszabályokkal befolyásolni. Komplett tájakat átalakítani, hogy több olajhoz jussunk, miközben már van megfelelő alternatíva, helytelen és káros. Azzal semmit sem segítünk a fő probléma megoldásában, ha az olajpapírok osztalékaiból akár egy árvaházat támogatunk. A legtöbbet éppen a befektetők tehetik, ha nem adnak pénzt ezeknek a cégeknek, sem kötvény- sem részvényvásárlás formájában, így kevesebb pénzük lesz beruházni, vagy csak magasabb tőkeköltség mellett tehetik ezt meg, ami tovább rontja a versenyképességüket, illetve javítja azokat, akik hasznos tevékenységet folytatnak, ezzel előttük megnyitva a terepet.

Bő három éve jutottam el oda, hogy mindezekkel szakmai oldalon is érdemes, sőt: kötelességem foglalkozni, így a befektetési területen belül ebben az alszegmensben is elkezdtem képezni magam egy amerikai szervezetnél letettem egy ezzel kapcsolatos vizsgát, csatlakoztam egy szakmai közösséghez, konferenciákra kezdtem el járni, rengeteg szakirodalmat olvastam, majd egy idő után az SRI-vel kapcsolatos szempontokat fokozatosan integráltam az elemzési folyamatba, illetve a befektetési döntésekbe. Hivatalosan idén január 1-től már csak SRI alapon döntök, de természetesen, ha valami a szűrőn átmegy, akkor az összes többi befektetés szakmai szempontot is alkalmazom.

 Miként esett a választás a  Blue Morpho-ra?

Pár évvel ezelőtt jártam Costa Rica-ban, amelyik egy a mai trendektől egészen eltérő fejlődési utat választott. Ahelyett, hogy az olcsó munkaerőre építve agresszív iparosításba kezdtek volna, vagy a hosszú tengerpartokat teleépítették volna hatalmas szállodakomplexumokkal, azt mondták, hogy nem az ész nélküli gyors pénzszerzés a lényeg, és ehelyett megvizsgálták, hogy mivel lehet valóban boldogabbá tenni a helyi lakosokat és az ide látogatókat egyaránt. Nem vágták ki a fákat, inkább a területek nagy részét nemzeti parkokká nyilvánították és kihasználva páratlan természeti adottságaikat, az ökoturizmusra koncentráltak. Ebben van ugyan marketing is, de valós tartalom egyaránt és meg kellett kötni az ehhez szükséges kompromisszumokat. Az infrastruktúra helyenként eléggé visszafogott, autópályák szinte egyáltalán nincsenek, de a természet érintetlenségét sikerült a legtöbb helyen megőrizniük, miközben gazdasági oldalon is sokat fejlődtek. Nem is beszélve arról, hogy a megújuló energia felhasználásának aránya kimagasló Costa Rica-ban. Idén az első negyedévben például csak ilyen módon termelt árammal tudták ellátni az egész országot az első negyedévben – ehhez persze az időjárás szerencsés alakulására is szükség volt. Összességében az ország igazi követendő példa és inspiráció SRI befektetők számára is, mert bebizonyították, hogy a társadalmi-környezeti hasznosság, illetve a gazdasági felemelkedés nem áll ellentétben egymással, sőt: intelligens és hosszú távú tervezés mellett erősítik egymást. Costa Rica-ból egyébként az egyik legszebb emlékem az volt, amikor megpróbáltam lefotózni az Azúrlepkét, angol nevén Blue Morpho-t, mindig elillant előlem, vagy összecsukta a káprázatosan szép kék szárnyait. Aztán egyszer csak figyelmeztettek, hogy rászállt a vállamra. Évekkel később, az SRI szolgáltatásunk elindításakor ez az emlék és az ott látott hozzáállás tiszteleteként neveztem el a cégemet az Azúrlepkéről.

 Járnál elektromos autóval, laknál talán ökoházban?

Jelenleg is egy hibrid autóval járok, de nagyon komolyan gondolkoztam az elmúlt hónapokban azon, hogy akár egy teljesen elektromos meghajtású járműre cserélem ezt le. Jó néhány lehetőséget megvizsgáltam, még a Blog-unk, Facebook oldalunk követők véleményét is kikértem. Egyelőre nagyon úgy fest, hogy ha valaki csak városi-, elővárosi közlekedésre használ autót, akkor mára a prémiumkategóriában már van versenyképes alternatíva a belső égésű motorokkal szemben. Sajnos az esetemben nem ez a helyzet, nagyon sokszor kell hosszabb, töltőállomástól messze eső utakra mennem, így egyelőre valószínűleg a hibrid, esetleg plug-in hibrid a megoldás. A másik kérdésre válaszolva is igen, a válaszom, régóta tervezem, hogy egy rönkházban fogok lakni, még ha most is olyan helyen élek, ahol a beépített anyagok és a szigetelés magas energiahatékonyságot valósít meg.

 Hazánkban a tájékozott befektetők, a kulturális kreatívokon túl csak a vagyonosabb honfitársaink kiváltsága az SRI befektetés, vagy bárki számára hozzáférhető? (Miként?)

Bárki számára hozzáférhető, a különbség csak annyi, hogy a vagyonosabb befektetők esetén mind SRI szempontból, mind az eredményeket tekintve magasabb minőség érthető el. Ha valaki még nem tud megfizetni egy tanácsadót, vagy a befektetendő tőkéje nem éri el azt a szintet, hogy egyedi portfóliókezelést kapjon, akkor nemzetközi befektetési alap a megoldás. Több hazai bankon és befektetési szolgáltatón keresztül is elérhetőek ilyen alapok. A legjobbak azok, ahol nemcsak egy-egy alap van „mutatóban”, kipiálva az SRI elérhetőséget, hanem amelyeknél az alapkezelő deklaráltan csak ilyen módon hozza meg a döntéseket. Példaként tudom említeni a Calvert, vagy a Domini alapcsaládokat. Még jobb, ha valaki egyedi portfólió-kezelés vagy tanácsadás segítségével a saját maga által kialakított portfóliót alakítja ki, ez persze inkább nyolc számjegyű összegtől érhető el általában.

 A tőzsde 90%-a pszichológia, a befektetési döntések és befektetői magatartások lelki háttere sem lebecsülendő. Ennek ellenére e terület mégis kevés publicitást kap. Miként vélekedsz erről?

Nagyon sok függ attól, hogy kinek milyen céljai vannak. Ha valaki kellő időtávon, reális elképzelések mellett közelít a pénzügyi piacokhoz, akkor sokkal kevésbé van kitéve a piaci pszichológia szeszélyeinek. Ha rövidtávon gondolkozik valaki, vagy így kereskedik, akkor viszont alapvető, hogy kiismerje a piacok lélektanát. Erről valóban nagyon kevés szó esik. A legtöbb újságcikk és elemzés mindenáron a fundamentumokkal és aktuális hírekkel akar megmagyarázni minden egyes kis mozgást, pedig a legtöbb esetben a piac saját törvényei érvényesülnek. Ennek egyik látványos megnyilvánulása a régi tőzsdés bölcsesség, „buy on the rumor, sell on the news”, vagyis amikor például egy pozitív hírre eséssel reagálnak a piacok, mert azt már korábban – akár egy pletyka hatására – beárazták, és amikor a várt esemény bekövetkezett, a profitot realizálandó már mindenki inkább elad. Még fontosabb megérteni a reflexitás jelentőségét, vagyis hogy nemcsak a fundamentumok hatnak a piacokra, hanem a jelenség fordítva is működik: a piaci események visszahatnak a fundamentumokra, például amikor a rossz hangulat miatt elmarad egy részvénykibocsátás, és az adott vállalat nem jut friss tőkéhez. Egy befektetőnek alapvetően két lehetősége van, hogy ezekre a folyamatokra reagálni tudjon. Vagy elméleti és gyakorlati úton elsajátítja a technikai elemzést, ennek is a valóban megbízható részét, vagy igyekszik hosszabb távon gondolkozni és tanácsadóval, vagyonkezelővel együtt dolgozni, persze nem árt, ha a szakember ezen a területen is otthonosan mozog.

 A hazai SRI alapok száma sajnálatosan egy kezdeti felívelő periódus után inkább csökken. A külföldi tapasztalatok miben térnek el?

Igazi, összetett SRI alap sosem volt még Magyarországon. Ennek ellenére több tematikus befektetési alap elindult, de két ok miatt az ezekben kezelt összvagyon a felfutást követően visszaesett. Egyrészt a 2008-2009-es válság inkább a kockázatkerülés felé terelte a befektetőket. Másrészt az alapok egy része egy alapkezelőhöz kötődött, amelyik rengeteg tőkegarantált, zárt futamidejű terméket dobott a piacra. Ezek pár év – jellemzően öt – után lejártak, és az általános tendenciák miatt több más hasonló alappal nem indultak el újra.

A külföldi tapasztalatok sokkal jobbak a hazainál, ami az előrébb tartó pénzügyi kultúra, a felelősségvállalás magasabb szerepe, és a jövedelem arányaiban kalkulált megtakarítások magasabb szintje miatt alakulhatott így. Mind az Egyesült Államokban, mind Európában ezermilliárdos nagyságrendű az SRI alapon kezelt összeg, a negatív szűrés (vagyis a kifejezetten káros tevékenységű cégeket kizáró filozófia) alapján kezelt vagyon aránya helyenként már az 50%-ot is átlépte. Látványos példa a széntermelők ágazata, ahol a komoly nyugdíjalapok sorban jelentik be, hogy minden pénzüket kivonják innen. Ide tartozik a Guardian angol újság alapja, vagy a világ második legnagyobb állami nyugdíjalapja, amely Norvégiához tartozik.

Történelmi mélységekben az alapkamatok, a hozamvadászat javában folyik. Egy SRI befektetés hozama és egy „hagyományos” portfólió hozama milyen hasonlóságot, különbséget mutat?

Alapvetően a részvénypiaci hozamok és az ehhez tartozó kockázatok azok, amiket egy átlagos és egyéb szinten nem túl válogatós SRI befektetőnek figyelembe kell venni. Elsöprő mennyiségű adat és tanulmányok százai bizonyítják, hogy ha valaki Társadalom- és Környezettudatos befektetési döntést hoz, attól nem kell semmilyen hátrányt a hozamban, vagy akár a hozam-kockázat összefüggésben elszenvednie. Sőt, a többség érezhető hozamelőnyt is kimutat, amit alátámaszt a józan megfontolás is, hogy a feltörekvő, tiszta és igazságosabb világra való törekvés olyan technológiákat hoznak el, amelyek az üzleti eredményekben is megmutatkoznak. Nem mellesleg az említett alacsony hozamszintek miatt is érdemes inkább a rövid- és középtávon ingadozó, de hosszabb távon eddig mindig magasabb hozamú részvénypiacok felé fordulni, ami értelemszerűen az SRI-nek is a fő terepe."

 Köszönjük az interjú Faluvégi Balázsnak és Blue Morpho-nak, amely a környezeti és társadalmi szempontból is hasznot termelő befektetések szakértője, az első és egyetlen olyan vállalat Magyarországon, amely kizárólag ezzel a területtel foglalkozik."

 

szotaka

Címkék: arcképcsarnok portfolioblogger befektetői

A bejegyzés trackback címe:

https://tozsdemamor.blog.hu/api/trackback/id/tr837678500

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.