Gondolom, sok embernek megvan Bruce Willis-szel az Ötödik elem című film, ahol Willis nem kisebb dologra vállalkozott, mint a világ megmentése. A filmnek ezzel a részével jelen cikkünkben nem foglalkoznánk, azt meghagyom a nézőknek, hanem ami ebben a filmben sokkal érdekesebb, a cikk témája szempontjából az ötödik elem, aki egyesíteni tudja a négy elemet (a tüzet, a vizet, a földet és a levegőt), és megvédi a bolygót a gonosz erőtől. Bár a film Luc Besson jóvoltából könnyed hangvételű,és a szinkronnak köszönhetően igen élvezhető limonádéra sikeredett, a valóságban a négy elem egyesítése korántsem ennyire komikus,valamint nagyon is valóságos a védelmük a sötét erőktől.
Ha belegondolunk, hogy a jelenlegi erőforrások döntő többségét a fosszilis energiák lévén nyerjük, ne csodálkozzunk azon, hogy mindenki keresi annak a lehetőségét, hogy ezeket a véges készletű, viszonylag koncentráltan elhelyezkedő energiaforrásokat valami olyan helyettesítő lehetőséggel váltsák ki, ami mindenki számára elérhető, és nagy mennyiségben hozzáférhető,valamint folyamatosan termelődik. Mert a jelenlegi erőforrások, ameddig rendelkezésre állnak,mondhatni korlátlanul elérhetőek. Hiszen egy szénnel, olajjal, gázzal, vagy urambocsá atomenergiával működő erőmű folyamatosan tud energiát termelni. Viszont a mennyiség véges, felhasználásuk nem javítja a Föld ökoszisztémáját.
A 40-es korosztály még élénken emlékezhet Mel Gibson Mad Max című filmjeire, ami egy kicsit utópisztikus jövőben játszódik, ahol hatalmas harc folyik az erőforrásokért. Több mint 30 évvel a film forgatása után már nem is tűnik annyira utópisztikusnak, habár egyelőre még nem tartunk a filmbeli szintnél, de sajnos az irány arrafelé mutat, hacsak nem változik meg az energia kinyerése, mert úgy néz ki az energia felhasználás az inkább nő, mintsem csökkenne. Bár a harmadik filmben, mint láthattuk, már megjelenik az alternatív energia, a biomassza formájában, Tina Turner filmbéli „birtokán”.
Viszont az energia illetve annak felhasználása nem csak a „jövő” emberét foglalkoztatja, hanem foglalkoztatta az embert az ősidőktől fogva. Ahogy az ember „megszelidítette” a tüzet, azon gondolkozott, hogyan tudja megtartani,hiszen az első tüzek felhasználása igen viszonylagos volt, gondoljunk csak arra, hogy egy-egy villámcsapás után jött először létre. Az energia jó hatással járt az étkezési kultúra fejlődésére (sült hús), valamint jelentősen növelte őseink komfortérzetét is. (melegedés a tűz mellett)
De térjünk vissza a cikk eleji gondolathoz, a négy elemhez. Ha alternatív energialehetőségekben gondolkodunk, e négy elem igénybevétele alkalmas lehet arra, hogy belőlük energiát nyerjünk. A tűz (a napenergia), a víz (vízierőművek), föld (geotermikus energia) és a levegő (szélerőművek) mind-mind alkalmas arra, hogy belőle energia legyen kinyerhető. Mind a négy energiára igaz, hogy korlátlan mértékben elérhető, gyakorlatilag nincs koncentrálva egy szűk réteg számára. A legnagyobb megoldásra váró probléma, ennek az energiának a tárolása, valamint annak az áthidalása, hogy ezeknek az energiáknak az elérése ciklikus, nem folyamatos. Hiszen a legnagyobb gond, hogy amikor sötét van, akkor nics termelés a napenergia által, ha nem fúj a szél, akkor a szélerőmű sem termel, egy esetleges ingadozó vízszint esetén a vízi erőművel is lehetnek gondok termelés esetén. Egyedül a geotermikus energia tekinthető állandónak, viszont leszámítva egy vízerőmű megépítését, a másik három energiához képest a geotermikus energia kívánja a legnagyobb kezdeti befektetést.
Ma már saját otthonunkban is elérhető ezeknek a megvalósítása, viszont arányaiban a bekerülési költségek jelenleg még egy átlagos háztartás anyagi szintjét meghaladják. Manapság ez úgy néz ki, sokan rokonszenveznek ezekkel az energianyerési lehetőségekkel, de nem engedhetik meg maguknak, kevesen vannak olyanok, akik szeretnék és meg is engedhetik maguknak, illetve jelentős sajnos azoknak is az aránya akik megengedhetnék maguknak, csak nem érdekli őket a dolog.
Tehát, mi csináljanak azok, akik szeretnének profitálni az alternatív energiákból, de saját környezetükben, mikro szinten nincs erre lehetőségük? Vásárolhatnak alternatív energiával foglalkozó, vagy ahhoz kapcsolódó cégek részvényeiből. Magára az egész szektorra igaz, hogy mivel az elterjedésének elsősorban anyagi akadályai vannak, (most azon összeesküvés elméletekkel, miszerint a fosszilis energiában utazók szándékosan „gáncsolják” ezeknek az energiáknak az elterjedését, nem foglalkozunk) az egész alternatív energia iparra nagy kihatással bír, ha egyes országok éppen jelentős támogatással segítik elterjedésüket, vagy éppen ezeket a támogatásokat csökkentik. Ezek a támogatások sokfélék lehetnek. Megjelenhetnek a beruházásokhoz kapcsolódóan, a rendszerek kiépítésének támogatásában, de megjelenhet a rendszerek által termelt energia átvételi árának premizálása formájában is. Mindezek a dolgok időnként, akár pozitív, akár negatív formában jelentősen kihatnak az ebben az iparágban utazó cégek részvényei árfolyamára. Nylván az is hat ezekre a cégekre, ha a technikai fejlődés segítségével az általuk előállított termékek árát csökkenteni tudják, mert nagyon ár érzékeny iparágról van szó.
Mivel nagyon sok ilyen cég van a piacon,illetve a tőzsdéken, a teljes bemutatásra, idő és helyszűke miatt természetesen nem vállalkozhatunk,viszont megpróbáltam mazsolázni a cégek közül, megpróbálva bemutatni egy-egy jelentősebb szereplőjét a piacnak.
Kezdjük először talán a hazai piaccal. Itthon egy olyan cég van a tőzsdén, aki a cikkben szereplő kategóriába tartozik, a PannErgy. A műanyagipari Pannonplast-ból alakult át idővel a geotermikus energiára koncentráló PannErgy-vé. Egy kisebb geotermikus erőmű megvalósítása után (Szentlőrinc), az első nagyobb erőmű Miskolcon került megvalósításra, ezt követte a győri projekt. A cég legnagyobb problémája a részvény gyenge likviditása, valamint az átláthatatlan vállalati, tulajdonosi szerkezet. Befektetés szempontjából sajnos csak arra jó, hogy egy nagyobb portfóliót színezzen, az alternatív energiák iránt elkötelezett befektetők részére. A Budapesti Értéktőzsdén az elmúlt évben 277 Ft és 415 Ft között mozgott, jelenleg a cikk írásakor 317 Ft környékén található. Én személy szerint szeretem az alternatív energia befektetéseket, ezért kis mennyiséggel nagyobb portfóliókba, tartós befektetési számlára ajánlanám, az íze végett.
A Pannergy-hez hasonló cég, aki maga valósítja meg a geotermikus projekteket nincs nagyon. Van egy cég, aki ott van a geotermikus piacon (is), viszont nála az a jellemző, hogy olyan területeket vásárol fel, ahol viszonylag kedvező, vékony a földkéreg,így kedvezőbb fúrási lehetőségek rejlenek a föld mélyében, és ezt adja bérbe. Ez a cég az Alterra Power (TSX:AXY), ami a Magma Energy Corp. és a Plutonic Power Corp. egyesülésével jött létre 2011-ben. A vállalat, mind a négy elem által megvalósítandó energiagyártásban részt vesz. Kiterjedt feltárási és fejlesztési projektjei illetve képzett nemzetközi szakmai gárda támogatja a növekedési terveit. A torontói tőzsdén forgó cég az elmúlt évben 0,27 és 0,37 CAD között mozgott, jelenleg 0,33 CAD-on áll, tehát közel éves maximumához. Elon Musk kapcsán érdemes említést tenni a SolarCity (SCTY:xnas) nevű cégről.
Musk ,aki a többi között a Tesla autók kapcsán is a befektetők előtt van, segített a vállalatnak az indulásban (amit 2006-ban a Rive testvérek alapítottak, akiknek unokatestvére Musk),valamint a cég elnöke is. 2007 óta Kalifornia vezető lakossági napenergia szolgáltatója, de nemcsak a lakossági piaccal foglalkozik. A cég részvénye a NASDAQ-on forog, az elmúlt 52 hétben 42,38 USD és 88.35 USD között ingadozott, jelenleg 52 USD körül mozog. Hosszabb távú, kockázatokat kedvelő és helyén kezelő befektetők számára ajánlott.
A következő cég, amiről érdemes említést tenni, az a First Solar. (FSLR:xnas) 1999-ben alapították, az egyik legnagyobb amerikai szolár vállalat. Világszerte 8 GW kapacitást épített ki megalakulása óta. Az elmúlt évben 40 dollár és 73 dollár között mozgott, jelenleg 57 dollár környékén mozog. Ez a papír 50 dollár környékén szintén érdekes lehet, nagyobb portfóliókba, hosszabb távra.
Érdekes lehet a befektetők számára a SolarWorld (SWVK:xetra), ami egy német cég. 1988-ban alapította az elődjét Frank Asbeck, majd 1998-ban a tevékenység átkerült az akkor alapított SolarWorld AG-be. Erre a cégre is igaz, mind mindegyik megújuló cégre, hogy jelentősen kihat rá az éppen aktuális támogatási rendszer, ami az elmúlt időszakban mindenhol, így Németországban is csökkent. A részvények több részvény átalakítás nyomán az elmúlt évben 50 euró és 10 euró között mozogtak, jelenleg 13 euró környékén tanyáznak. Befektetési szempontból a cég részvényei elég szörnyűen muzsikáltak tavaly. Nagyon spekulatív papír, ennek megfelelően viszonylag kis összeggel érdemes vásárolni a portfólión belül.
Nézzünk akkor egy kínai gyártót. Jellemző a piacra, hogy az európai és amerikai gyártók a kínai gyártókat okolja problémáikért, azt állítva, hogy a kínai versenytársak burkolt formában állami támogatások segítségével tudják többi versenytársuknál olcsóbban adni a termékeiket. Ezért megpróbálják a kínai gyártóktól védővámokkal távol tartani a saját piacaikat. De sokszor még a védővámokkal is olcsóbbak a kínaiak, valamint ők is meg tudják tenni, hogy áthelyezik a gyártást, kikerülve így a vámokat. A Yingli Green 1998-ban alakult meg, 2003-ban kezdett modulgyártással foglalkozni.2007 júniusában vezették be a new-yorki tőzsdére (YGE:xnys) a részvényeket. Manapság egy kiegyensúlyozott, vertikálisan integrált 2450 MW termelési kapacitással rendelkezik. A FIFA kiemelt szponzora. Az elmúlt évben 8 dollár és 2,5 dollár között mozgott. Jelenleg 2,8 dolláron kereskednek vele.
Üljünk fel egy szellőre és nézzünk szét a szélerőművek között. Aki utazott már az M1-es autópályán, vagy járt annak folytatásában, Ausztriában, rengeteg „szélpörgővel” találkozott már. Szomszédunknál már nagyon régóta, nálunk a közelmúltban kezdett elterjedni ez az energiatermelési módszer. (volt is rá nagy igény, amikor kiírták a szélerőmű létesítési pályázatokat). Bár a piaci verseny jelentősen csökkentette részesedését, de sokak számára ezen a piacon továbbra is a Vestas az etalon. Ez a dán cég 1945-ben alakult. Kezdetben sok mindennel foglalkozott, 1968-ban lépett a szélturbina piacra, és 1989 óta csak ezzel foglalkozik. 2003-ban összeolvadt a NEG Micon gyártóval, hogy Vestas Wind System (VWS:xetr) néven a világ legnagyobb szélturbina gyártója legyen. Aki repülővel érkezik Dániába, a tengerben is láthat ilyen turbinákat. A részvény az elmúlt évben 18 és 40 euró között ingadozott, jelenleg 27 euró környékén tanyázik. Megújuló energia szektorba fektető befektetőknek „kötelező elem” a portfóliójukban, természetesen a beszállási pont jó megválasztása mellett.
A következő szélturbinákkal foglalkozó cég a Nordex (NDX1:xetra), amelyet bár 1985-ben Dániában alapítottak, központja Hamburgban található. A cég jelenleg 1,5MW és 2,%MW névleges teljesítményű turbinákat gyárt, és értékesíti szerte a világban. az elmúlt egy évben 10 euró és 17 euró között ingadozott az árfolyam, jelenleg picit 14 euró alatt tartózkodik.
Érdemes még megemlíteni az Iberdrola-t. Ez egy spanyol állami multinacionális áramszolgáltató. 2001-ben a kapitalizáció alapján a legnagyobb spanyol energetikai csoporttá vált. Maga a vállalat jelenlegi formájában 1992-ben jött létre több cég egyesülésével. Az előd vállalatokat az 1900-as végek elején alapították. Jelentős vízierőmű kapacitásokkal is rendelkezik, de a portfóliójában atomerőmű is található. A cég megújuló energiával foglalkozó leányvállalata az Iberdrola Renovables 2011-ig volt tőzsdén, azóta az anyacég magába integrálta. Így csak az anyacég vásárolható meg a tőzsdén. Az elmúlt évben 4,2 és 5,75 euró között mozgott a papír, és jelenleg is a maximuma környékén tanyázik. (nem hiába idén elég cudar volt az időjárás, pöröghettek a szélkerekekJ)
Ha megnézzük a cégek mozgását, láthatjuk, hogy befektetésként sem olyan egyszerű ez a megújuló piac, mint ahogy az általuk termelt energia folyamatosságának biztosítása sem az. Ez az iparág, ahogy már korábban is említettem, jelentős mértékben ki van szolgáltatva a különböző támogatásoknak, ami pozitív és negatív értelemben is továbbgyűrűzik a részvények árfolyamába. Ennek ellenére, mivel a Föld szempontjából a jövő mindenképpen a megújuló energiaforrások előállításának, használatának növelése, ezért bízhatunk abba, a megújuló energiával foglalkozó cégek részvényei hosszú távon jó befektetésként funkcionálnak, a technikai fejlődéseknek köszönhetően akár támogatások nélkül is. Persze igaz az is, hogy még egy darabig a befektetésre szolgáló portfóliójuk kisebb szeletét fogják a befektetők ebbe az iparágba fektetni.
A cél, hogy bolygónk fenntartható fejlődésének biztosítását végezzük el mi emberek, ne kényszerüljünk rá segítséget kérni az „Ötödik elemtől”!
Ziegler Mátyás
Megjelent a Gentlemen's Choice 2014/5. számában
A Budapesten kirándulók sokszor nem is sejtik, midőn a Budai Várban sétálnak és gyönyörködnek a csodálatos panorámában, hogy lábuk alatt igazi kincs rejtőzik. Több kilométeres barlangjárat felett lépkednek! A Sziklakórház egyike a legérdekesebb és a maga nemében páratlan történelmi emlékhelyének, ahol egy valóságos időutazáson vehetünk részt, megidézve a vérzivataros időket, az eszement hidegháborús korszakot. A Sziklakórház létezéséről is sokáig nem tudhattak sokan, titkos objektum volt, pár éve még csak annak, hogy fogadja a kíváncsi érdeklődőket.
A leg emberpróbálóbb időszak Budapest ostroma volt, 44 karácsonyára a német csapatok elvágták a kórházat anyaintézményétől, a Szent János Kórháztól, ahonnan a főtt ételt, eszközöket szállították. 2-300 betege zsúfoltak már össze, ennek többszöröse volt a járó beteg. A mindennapi étel, a víz hiánya, a közel negyvenfokos meleg, az elviselhetetlen szagok embert próbáló körülményekhez vezettek. Az ott dolgozó orvosok és ápolók, a Vöröskereszt képviselője, Friedrich Born, aki menleveleket állított ki a rászorulóknak, helytállása és embersége a mai napig példaként szolgál.
1941-ben alakult a Stryker Corporation. A második világháború már javában folyt a öreg kontinensen, ennek velejárója, hogy kielégíthetetlen kereslet mutatkozott az orvosi eszközökre. A cég fő profilja az orvostechnológiai eszközökön belül a helyreállító szegmens termékei: ortopédiai rekonstrukciós implantátumok, csípő és térd ízületi protézisek, a gerinc implantátumok, beleértve a nyaki és csigolya sérülések eszközeit. Kissé bizarrnak gondolhatnák, de a második világégésben számtalan katona szenvedett végtagi sérüléseket, lépett aknára, s sajnálatosan e sérülések a mai korban is előfordulhatnak közúti- és munkahelyi balesetekben, arról nem is beszélve,hogy az elmúlt hetven évben is számtalan helyi konfliktus, háború, vérengzés szedte áldozatát. Az innovációk következtében mára már olyan mű végtagok kerülnek forgalomba, hogy azzal teljes életet is tudnak élni a sérültek, mászhatják meg a világ legmagasabb hegyét, vehetnek részt futóversenyen, akár az olimpián is…
Egy járvány elterjedése mindig hatással volt a gazdaságra, a tőzsde szempontjából pedig óriási emelkedések és áresések is előfordultak. A középkori nagy pestisjárvány Európa lakosságát megtizedelte, a XIX. századi kolerajárvány pedig egyik oka volt az akkori tőzsdekrachnak (1873). Pár éve a H1N1 vírus terjedése borzolta a kedélyeket és váltott ki heves reakciókat, most az Ebolától voltak hangosak a médiumok.
Az elmúlt századelő pesti tőzsdei hangulatát, a tőzsdei parkett történéseinek hatását a pesti kispolgár mindennapjaira minden szociológiai, történeti leírásnál jobban mutatják a korabeli kabarék kuplészövegei. A pesti kabaré virágkora a XX század első éveiben kezdődött és az első világháborúig tartott. A párizsi mintára elszaporodott, zömmel a Nagymező utca környékén nyíló szórakozóhelyek (az első a Bonbonniére nevet viselte) az elsősorban a VI., VII. kerületben lakó, jelentős részben zsidó vallású kispolgárság esti célpontjai voltak (ahogyan a nappali a kávéház), konferansziéval, sikamlós, áthallásos, de mindig aktuális dalokkal és persze az elmaradhatatlan női zenekarral, tánckarral, a ma konzumlány kategóriába sorolható hölgyekkel körítve.
A kabarédalok közül kevés maradt az utókorra, sokat le sem jegyeztek, ezért is számít kuriózumnak az a kis kötet – Börzedalok címmel –, amelyet a kanyargós pályát befutó Gábor Andor(1) jelentetett meg, valószínűleg 1914-ben. A mára szinte fellelhetetlen könyvecske(2) Gábor Andor tíz versére írt
Gondolom sok gyerekes szülőnek nem ismeretlen a HOTEL nevű társasjáték. A saját gyerekeim is imádják, de gondolom, sok családban nagyon szeretik a gyerekek. Miért? Mert izgalmas, érdekes, fordulatokkal teli, szórakoztató és van valami valóságos köntöse is. Mert a játékban igen lényeges, hogy melyik versenyző tudja megvenni a „jó helyen fekvő, jól fizető” szállodát. Viszont az is számít, mire meg tudja venni azt a szállodát, legyen még lehetősége bejáratot (lépcsőt) is szerezni hozzá, hogy amikor a többi játékos belelép abba a kockába, akkor a mi hotelünkben „szálljon meg” 1-6 éjszakára, és nekünk fizessen, ne a „konkurenciának”. Terület, épület, lépcső vásárlása, majd a hotel „menedzselése”, a szállásdíj beszedése. Mint a valóságban. Ahogy az is valós, hogy néha az a játékos, aki pénzszűkében van, megpróbálja elmismásolni a fizetést. Ugye ilyen is előfordult már az életben is néha szállodai körökben?
Ugyanakkor gondolom, senki sem olyan típusú szállásra vágyik, mint a Bates Motel. De Basil Waczak szállójába is beletörne egy-két ügyfélnek a “bicskája”. Abban is biztos vagyok, hogy páran elég érdekesen éreznék magukat Tarantino Mon Signor szállodájának „négy szobája egyikében”.
A hazai piacon egy olyan hotel részvény található,ami a befektetők számára megvásárolható. Az, hogy ezt érdemes-e meglépni, döntse el mindenki maga. Az itthon megvásárolható papír a Danubius részvénye. A céget állami vállalatként alapították 1972-ben. Már mint részvénytársaság, 1992-ben vezették be a Budapesti Értéktőzsdére. Az évek során a papírok szépen lassan egy meghatározó tulajdonos kezébe vándoroltak. A cég terjeszkedésének köszönhetően talán Európa egyetlen olyan társasága, ahol a tevékenység fő vonulata a gyógyturizmus, annak ellenére, hogy rendelkezik városi szállodákkal is. Magyarországon kívül a régiónkban több országban is, ésl Londonban is rendelkeznek hotelekkel (Danubius Hotel Regents Park).
Ha küldöldre kalandozunk, akkor meg kell állapítanunk, hogy a legnagyobb szállodaipari csoport a világon 2004 óta az InterContinental Hotels Group (IHG:xlon). A története 1777-ig nyúlik vissza, amikor is William Bass létrehozta sörgyárát. Az, hogy a világ legnagyobb hotellánca lett, köszönhető volt úttörő embereknek és az új ötletek megvalósításának. Megjegyzem, Budapesten is találhatunk és akár megszállhatunk Hotel InterContinental szállodában. A csoporthoz tartozó márkák közé tartozik többi között a Holiday Inn, a CROWN PLAZA, a hotel INDIGO, vagy a CANDLEWOOD suites. Az elmúlt egy évben 2.000 penny és 2.600 penny között mozgott, jelenleg 2.422 penny az értéke. Nem tűnik rossz befektetésnek.
Waldorf Astoria.Gondolom sok embernek ismerős, valószínűleg a cikk olvasói közül többen jártak is már ott. A luxus szinonímájaként is ismert a neve. Ilyen és ehhez hasonló szállodák tarkítják a következő szállodalánc portfólióját. Ha hozzáteszem a Paris Hilton nevet, akkor nem kell messzire menni, hogy kitalálják, melyik ez a szállodalánc. Paris kisasszony hitetetlen nagy reklámot jelent a vállalatnak, még ha legtöbbször kéretlen is. De a gazdagoknak, a bulvár és a pompa kell. Akinek a waldorf névről először a saláta jut az eszébe és nem a hotel, az sem jár messze az igazságtól, hiszen a hotel megnyitásakor szolgálták fel először. Rájöttek,melyik láncról van szó? Gondolom, nem volt nehéz. Igen, eltalálták ez a Hilton. Amit eredetileg Conrad Hilton alapított 1919-ben. Olyan brand-ek tartoznak ide, mint a CONRAD, a CURIO, HOMEWOOD SUITES, Hampton. Először 1970-ben került a tőzsdére. 2007-ben a Blackstone kockázati tőkealap megvásárolta a céget az alapító Hilton családtól, majd ki is vezették a tőzsdéről, ahová 2013-ban tért vissza újra. (HLT:xnys) 21,5 dolláron indult újra a kereskedése, és az eddigi maximuma 25,7 dollár környékén volt a közelmúlt kereskedési időszakában. Aki bízott benne, hogy a luxus jól fizet, nem csalódott, a részvény jól fialt minden tulajdonosának az elmúlt időszakban.
A következő hotellánc is megtalálható Magyarországon is, hiszen Marriott Hotel is van Budapesten. Ezt a szállodaláncot 1927-ben alapította John Willard Marriott valamint a felesége Alice. Az első szálloda 1957-ben nyitotta meg kapuit. Maga a Marriott International 1993-ban alakult, amikor a Marriott Corporation két vállalatra vált szét. Olyan szállodamárkák találhatók a csoportban, mint a Ritz-Carlton, Bvlgari Hotels and Resorts, Marriott Hotels and Resorts. Az elmúlt évben a tőzsdei kereskedésben a részvények (MAR:xnas) 44 dollár és 72 dollár között mozogtak. Úgy néz ki, ez a részvény is jó befektetés volt az elmúlt időszakban.
A következő cég a Starwood Hotels and Resorts. A vállalat 1980 ban alakult, de az elődje 1969-ben jött létre eredetileg egy ingatlan befektetési cégként Starwood Capital néven. Különböző neves márkák találhatók s csopotrtban, mint a Sheraton, a St. Regis (nevét a St. Regis Hotelről kapta a márka, amit John Jacob Astor IV építtetett 1904-ben, és aki a Titanic fedélzetén halt meg 1912-ben. De a 30-as években a szálloda főcsaposa készítette a Bloody Mary koktélt először.), W Hotel Westin, Le Meridien (ami szintén megtalálható Magyarországon) A részvény (HOT:xnys) az elmúlt évben 65 és 84 dollár között mozgott, és most is a 84 dollár környékén tanyázik.
A Westeros földrészen a Hét Királyság királya a Vastrón birtokosa, s uralja a birodalmat a Trónok harca televíziós sorozatban. Családok emelkednek föl, vagy vállnak kegyvesztetté, s nézők milliója várja a következő évad kezdetét, hogy követhesse a Stark-ház és a Lannister-ház történetét. A film- és szórakoztatóiparban is számos óriás harcát, szövetségét láthatjuk, nemegyszer kebelezi be az egyik a másikat, kötnek szövetséget, vagy tűnik fel egy ismeretlen ifjú harcos az online játékipar földjéről.
A nyáron a filmipar a 21th Century Fox (FOX:xnas) ajánlatától volt hangos a pénzügyi sajtó, mikor ajánlatott tett a Time Warner (TWX:xnys) médiakonszern részvényeinek megvásárlására. A Fox-tulajdonosa 80 milliárd dolláros ajánlatát a Time Warner-birodalom visszautasította. A Fox a társaság kis szeletét szemelte ki, nevezetesen a HBO-t, amely olyan prémiumsorozatokat gyárt, minta Trónok harca, A törvény nevében, Szilíciumvölgy. Ennek a televíziós üzletágnak bár kevesebb előfizetője van, mint a streamingszolgáltató Netflixnek (NFLX:xnas), mégis több pénz termel. (Az év egyik meglepetése volt a Netflix szárnyalása, a tervezett európai terjeszkedése még érdekességekkel szolgálhat, annak ellenére, hogy szektortársaihoz képest is túlárazott, de Carl Icahn-nel ellentétes pozíciót felvenni több mint merész...) A Trónok harca legutolsó évadjának nyitánya 17 millió nézőt vonzott a készülékek elé. A Warner Bros filmstúdió és a HBO sikereinek következtében már az első negyedévben 6,8 milliárd dollár volt a bevétele a Time Warnernek.
A Warcraft világában szereplő mágikus kard, a gonosz, léleklopó penge a Frostmourne alapján készített replikáért egy árverésen 20 ezer dollárt fizetett egy rajongó
Az LCN tőzsde manipulálásának legendája, avagy hogyan keressünk 100 millió dollárt?
A legmesésebb eredményeket, a játékipar nagy királyi házához tartozó Disney szolgáltatja. Az első fél évben a kaliforniai médiavállalat 12,5 milliárd bevétel mellett 2,25 milliárd adózott eredményt ért el, köszönhetően a Jégvarázsnak és az Amerikai Kapitány 2. részének, most ősszel pedig az új Star Wars –sorozat tűnik reménykeltőnek a mozijegy eladások tekintetében . A számítógépes és online játékokkal ellentétben. egy jó mesefilm évekig, évtizedekig hozza a profitot; elég csak a mára klasszikussá vált Hófehérke, Bambi, Oroszlánkirály opusokra gondolnunk.
A legenda szerint Építő Brandon, a Stark ház mitikus ősatyja építette a Falat, hogy megvédje a birodalmat, az ott szolgáló Éjjeli Őrség katonáival a Trónok harcában. A játék- és szórakoztató ipari befektetéseknél a tisztelt Olvasónak is szüksége van védelemre, mert óriási ármozgásokat láthattunk a részvénypiacon, ez különösen az új bevezetésekkor szembetűnő. „A játék a lényeg” – mondta Gordon Gekko, de egy tőzsdei spekulációknál mindig fel kell készülni a váratlan, elképzelhetetlen eseményekre is, ugyanis „közeleg a tél”, bármikor lefagyhatnak, eshetnek is az árfolyamok.
A mai napon egy hosszú sorozat érhet véget. Ha minden igaz, a FED felhagy a pénznyomdával. A piac ezt várja,ebben továbbra sincs változás. A kérdés továbbra is az, hogy mikor következik el az első kamatemelés. Ha megtörténik majd, az jelentősen megmozgathatja a tőkepiacokat. De ez még talán a jövő zenéje…
1975 óta, Yehudi Menuhin javaslatára, ezen a napon ünnepli a világ a zenét. A piac is ünnepre készül, hiszen a nagyzenekari fellépés a holnapi napon esedékes, mikor is Marió karmester vezetésével összeáll az ECB filharmonikusok zenekara. Az, hogy a műsor, amit előadnak, tetszeni fog-e a közönségnek, holnap délután elválik. A legnagyobb kérdés, hogy a darab végén vastaps vagy füttykoncert fog szólni. Hallgassák holnap Önök is…
A tőzsdepaloták világát a kívülállók számára titokzatosság lengi körül; a brókerek, mint a modern kor pénzügyi alkimistái pedig sokak számára érthetetlen szavakat, kifejezéseket használnak. A bróker- és pénzügyi szleng szavainak egy részének magjai jó talajba hullottak, mára már sokuk gyökeret vert nyelvünkben, terjesztik szakújságírók és a spekulánsok serege, míg mások a múlt homályába vesztek.
woodoo számvitel: a gyorsjelentések, mérlegek sötét varázslata, azok manipulálása pl. az Enron botrány, boszirajzás: két, vagy három opciós, vagy határidős egyidejű lejárata, síri piac, gírnyózás – eseménytelen piac, az árfolyamok grafikonja sok életjelt nem mutat, blu chip – (a rulettben a legnagyobb címletű zseton volt, először az IBM részvényekre használták), később a likvid, legnagyobb forgalmú részvények gyűjtőneve, Gold bugs (aranybogár)- meggyőződéses aranyvásárló, zombi: a tök szélén álló társaság, döglött macska effektus – a sokat esett részvény is korrigál egy keveset, miként a magasról leeső macska is visszapattan a betonról, ha kellően magasról dobják le, kiszáradt a piac: az eladók és vevők teljes hiánya, Old lady – az angol jegybank, félelemindex – a piaci volatilitást leképező VIX-index , Daxli kutya – a német DAX Aktienindex, Super-Mario – Mario Dragi ECB-elnök, fekete hattyú – váratlan, megjósolhatatlan történések, scalper (skalpoló)- kicsi piaci változásokból hasznot húzó spekuláns, senki földje – az árfolyam egy neutrális tartományban mozog, spider – az SPDR S&P 500-at leképező ETF-je, guriga – ha a devizapiaci árfolyamnál, a tizedesvessző után két nulla van pl. eur/huf 310,00, akkor 310 guriga az árfolyam
Manapság a tőzsdések és a brókerek között a legnagyobb kérdés az, hogy a piacokon buborék van (a buborék kifejezést már egy XVIII. századi angol mű használta ebben az értelemben), vagy az instrumentumok egyáltalán nem túlárazottak, a válságnak végérvényesen vége. Jókora válság volt ez a mostani, hibába figyelmeztetett Dr. Végzet, vagyis Nouriel Roubini közgazdász még időben. Változás van készülőben, ugyanis a galamblelkű jegybankárok (Figyelő, 2014. 30. szám) hamarosan kamatemelésre kényszerülnek, s a tapírnak elkeresztelt tapering is már javában tart, vagyis a mennyiségi csökkentése a jegybanki értékpapír vásárlásoknak. Vége annak az időszaknak, amikor az előző amerikai jegybankelnök, Ben Bernanke, helikopterről szórta a pénzt, s érdemelte ki a Helikopter Ben nevet.
A főbb devizák becenevei a következők: USD (Buck), EUR (Fiber), GBP (Cable, vagyis kábel, utalva arra, hogy a két kontinens között hajdanán az óceánok alatti kábelek hozták vitték a híreket az ó- és újvilág között), CHF (Swissy), CAD (Loonie), AUD (Aussie, kenguru), NZD (Kiwi).
Amennyiben nyitott szemmel nézzük a színes, szélesvásznú filmeket, tévés teleregényeket, akkor megannyi érdekes, kitalált, esetenként valós részvénytársaságon akad meg a szemünk, amelyek a cselekmények középpontjában állnak, avagy a történések hátterében bújnak meg, de szerepük mégis fontos, s a filmbeli hőseink a profit és a társaságok megszerzéséért mindenre képesek.
Unobtanium – Az unobtainium egy angol-latin szójátékból alkotott fantázianév, amellyel nem létező, vagy nem elérhető, de értékes kémiai elemet, vagy anyagot illetnek. Az angol unobtainable (megszerezhetetlen) és a latin –ium szavak összetétele (Wikipédia). Amerikai mérnökök már az ötvenes évek óta használják a kifejezést nehezen elérhető, vagy előállítható, költséges anyagok szinonimájaként pl. a titánra használták a hidegháború idején, amikor a szovjetek szinte a teljes termelést uralták. Az Avatar unobtaniuma egy értékes, fémes, ezüstszürke kristály, amely szobahőmérsékleten is szupravezetőként viselkedik. Szupravezető tulajdonságai révén mágneses térben képes lebegni ( filmben ez többször látható, ill. a pandorai Halleluja-hegység lebegő hegyei). A kristály nyers állapotban 20 millió dollárt, míg feldolgozva 40 millió dollárt ér kilónként. A földön felhasználható: anyag-antianyag (energia előállításra), csillagközi és mélyűri utazásra, fénysebességet meghaladó kommunikációra, hiperchip előállítására.
Egy emlékezetes epizódban Onedin és Frazer kapitány érdekfeszítő vetélkedésének lehetünk tanúi, miszerint kettőjük közül az veheti meg Mr. Mitchell teakereskedő 5000 db Onedin gőzhajózási részvényt, s ezzel döntő befolyásra tesz szert, akinek hajója gyorsabban megjárja Kínát, s hozza a frissen szüretelt tealeveleket. Útnak indul a két hajó: a Pandora és Osborne, az első Callon, az utóbbi Onedin zászló alatt. Máskor megismerhetjük a Brit-Mexikói Vasúttársaság részvényeinek jegyzésének előkészületeit, amelyről kiderült majd, hogy egy jól megtervezett csalás, mert a rossz terepviszonyok miatt kivitelezhetetlen a vasútprojekt. Onedin máskor Baines kapitányát győzködi és borzolja idegeit, hogy legyen részvényes az újonnan alapítandó Onedin Brazília Társaságban, mert az biztos jövő, de a vén tengeri medve nem áll kötélnek, nem villanyozza fel a lehetőség, mert nem ért az ilyen dolgokhoz, meg aztán pénze sincs részvényt venni. (Nem tudja, hogy kiváló befektetés lehet egy jól prosperáló részvénytársaság, csak hosszútávon tartani kell, s nem elkótyavetyélni, miként ezt elfelejtette a Simpson család (amerikai televíziós rajzfilmsorozat) Homerja is, mikor megbánja, hogy annak idején (2001 elején) eladta Apple részvényeit, hogy megvegyen egy bowling golyót.)
A legkisebbeket egy egész részvénytársaság, a Szörny Rt. (eredeti cím Monsters Ins., 2001) animációs filmbeli, lámpaoltás után, a szekrényből előbújó szörny ijesztgették, hogy a gyerekek sikolyai szolgáltassák a város energiaellátásához szükséges energiát, de az energia-krízis megoldódik a film végére, mikor kiderül, hogy a gyerekek nevetése tízszer több erővel bír.
A Fekete gyémántok romantikus regény (eredetileg Hogyan kell meggazdagodni címet viselte volna) a kis bányaüzem tisztességes igazgatója és a nagy részvénytársaság erkölcstelen vezetője közötti harcra épül (abban a században még a kőszenet és a gumit hívták fekete gyémántnak). Berend Iván egyszer arra riad, hogy a tárna felrobbant, a bányatüzet pedig lehetetlenség eloltani. A részvényesek ezért tönkremennek.
Minden tőzsdefilm alfája és ómegája, az egykori tőzsdeügynök fiának a filmje a Tőzsdecápák (Oliver Stone, 1987). A nagyratörő New York-i bróker, Bud Fox egy bennfentes információval látja el példaképét, Gordon Gekkot, a tőzsde manipulátorát. Bud apja egy légitársaságnál dolgozik, a Bluestarnál, s az ifjú titán segít megszerezni a társaságot, azzal a nem titkolt reménnyel, hogy a társaságot felfejlesztik; persze a dörzsölt tőzsdecápának egészen más elképzelései vannak. Egy emlékezetes jelenetben, egy hírügynökségnek megy a titkos üzenet: „ A kék virág szereti a Bluestart”, amely ezt követően kedvező hírek látnak napvilágot a bennfentes vásárlások után…
A ferengik és a vagyongyűjtés szabályai: A ferengi fajra és kultúrára a profité s a kereskedelem iránti megszállottság jellemző, állandóan azon fáradoznak, hogy másokat csalással rászedjenek. Vallásuk is a kapitalizmus elvein alapszik, haláluk után az Isteni Kincstárba léphetnek be. Becsülik a hasonló vonásokat más fajokban is – a földi Wall Streetet a ferengi tisztelet övezi, gyakran zarándokolnak a Földre, a kereskedelem és üzlet „szent helyére”. A ferengi társadalom alapjai a Vagyongyűjtés szabályaiban jegyezték le (285 előírás) a i.e. 9. évezredben: A kapzsiság örök (10), Bármi, amit érdemes eladni, azt érdemes kétszer is eladni (12), A Galaxis gazdagjainak nagy része nem örökölte vagyonát, hanem ellopta (26), Sose vegyél meg olyat, amit el is lophatsz (60), A hatalom profit nélkül olyan, mint egy hajó hajtómű nélkül (62), Sose feküdj le a főnök feleségével, amíg nem fizettél neki (84).
A mozi nézőknek pedig eljött a Kánaán, a tőzsde (és a részvények) iránt érdeklődők szerencséjére filmek tucatjain izgulhattunk, a válság pedig még új műfajt is teremtett, a pénzügyi thrillert. Már nem csak egy családi részvénytársaság küzdelmeibe pillanthattunk bele (Ewing olajtársaság), hanem brókercégek (Krízispont), s olyan orson welles-es (Aranypolgár) karriertörténetekbe, mint a Facebook (Közösségi háló). A profithajsza mozis jelzőzászlói a messzeségbe kerültek, miként a Star Trek Spock parancsnoka is fogalmazott: az űr a legvégső határ, melynek végtelenét járta az Enterprise űrhajó is, amíg ferengi fosztogatók nem támadták meg négy évvel 2154 előtt.
„Nincs-néncs-néndz-véndz-féndz-pénz. Így vezette le a „pénz” szó etimológiáját a híres histórikus, Lema’tr A magyar pénzhiány oknyomozó története című alapmű szerzője, Karinthy Frigyes szerint. A szó gyökerét a kitűnő filológus hosszas keresgélés után találta meg: magát a pénzt azonban ő se találta meg.”
Kezdjük a ma használt hivatalos fizetőeszközünk, a forint elnevezésének eredetével! A középkorban Magyarország aranytermelésben az első, ezüsttermelésben a második volt Európában, ennek ellenére Európa államaiban az ezüstöt tették pénzalappá, a kereskedelem fejletlensége miatt nem volt szükség aranypénzre. Az aranyat kincsként kezelve kivonták a forgalomból (háború, jutalmazás, egyházi adakozás, nászajándék funkciói voltak), ellenben a haszonra törekvő olasz és arab kereskedővárosok pénzpolitikája, és a kereskedéssel és hadizsákmánnyal sok arany áramlott Firenzébe, Genovába, Velencébe. Firenze verdéjében 1252-ben 3,5 gramm súlyú aranypénzt kezdtek verni „fiore d’oro” elnevezéssel, a város címerével, a liliommal (fiore), ami nemsokára mintaként szolgált a körmöcbányai verőmesternek, s 1325 -től liliomos mintával, a Florencia (Firenze) városnév hiteltartalmának továbbvitelével florin névvel verték. Tovább magyar közvetítéssel került, részint, mint érme, részint, mint verési minta (ekkor már Szt. László is szerepel raja). Ezzel a mintával verték Csehországban, Bécsben, Grazban, Linzben, Skandináviában „ungarsk gylden, Németalföldön „hungaarsche dukaat”, Felső-Italiában „ongaro” hitelnévvel készült. A lengyelek és oroszok csak a mintát vették át, a nevet nem, sok helyen az éremfeliratban valor hung (magyar érték szerint) hivatkozást. A német lovagrend formában, feliratban teljesen utánozta, az aranypénz neveként német nyelvterületen gulden (gold-arany) szót használták, a holland forint neve ma is gulden.
A pénznevek eredete nagyon változatos, mielőtt tovább ugranánk, nézzük meg, mi mindenre vezethető vissza a különféle elnevezések. Személynévre visszavezethető: bolívár- Simón Bolivár, colón-Kolumbusz Kristóf, dukát-ducatus (lat.): hereceg, Napoleon d’or. Számnévre visszavezethető: 4: fillér-a Vierer német pénznévből; 10: denárius-a deni osztószámnévből, melynek jelentése tíz-tíz, tízesével, dénár, dinar, dénár; 100: cent, centime, 1000: mil, millim. Földrajzi névre visszavezethető: eruó-Európa, franc-francia, taler-Joachimsthal (a német Thalerből ered a magyar tallér, melynek jelentése: völgyi, ebből ered a tala, tolár, dollár elnevezés is), daalder-holland, dollar-angol. A pénz anyagára visszavezethető: arany: aureus-latin, gulden-holland, átvette a német is, zloty-lengyel, ezüst: rubel –egy darab ezüst, ló-hrivnya (lósörény), nyest-kuna, veksa-mókusbőr. Érdekeségként: a szabadkőművesek a pénzt, ércnek nevezték. Az éremképre visszavezethető pénznevek: virág: florin, fiorino, forint, címerpajzs: écu, escudo, scudo, korona: corona, Krone, koruna, dárda: kopek. Mennyiségnévre visszavezethető pénznevek: drachma-marék, márka-nemesfémekhez használt súlymérték, római font: libra, lira, livre, puond, Pfund. Tulajdonságra visszavezethető pénznevek: gourde-gordo (spanyol): vastag, nagy, jen, jüan-kerek, pengő-szép hangú (a pengő elnevezést hagyományosan az ezüstpénzek megnevezésére használták, mert az aranypénz ezzel szemben csengő, a réz kongó volt).
A banki tevékenység pedig szárba szökkent, a kereskedő famíliák szép lassan bankházakat alapítottak, amely révén még hatalmasabbak, vagyonosobbak lettek, s nem egyszer országok, királyok, pápák függtek tőlük pl. Mediciek, Fuggerek. „A Fuggerek megérdemlik, hogy a kurtizánok fejedelmének nevezzék őket.” –Felállították piaci standjukat, és amit megvásárolnak a pápától, azt később jóval drágában adják tovább, nem csak egyházi javadalmakat, hanem tartós kegyeket is; bullákat árulnak… írta Ulrich von Hutten.
A bankok fejlődésnek indultak, az átutalás és váltót például a Templomos Lovagrend terjesztette el, s a spekuláció és kereskedés igazi színtere, a tőzsdék is hamarosan megjelennek. Maga az elnevezés az 1300-as évek elején Brügében élő van der Burse patríciuscsalád nevéből ered, akiknek címerében egy erszény díszeleg. A Burse-k fogadót tartottak fen Brüge központjában, ahol az itáliai kereskedők találkoztak északi üzletfeleikkel, és ide telepítették váltóikat, a fogadóban élénk kereskedést folyt. Brüge szerepét később Antwerpen vette át, ahol a XVI. század elején már nemzetközi árutőzsde működött. Mások a börze szót a latin bursa szóból (a francia bourse, német Börse (pénztárca) származtatják. A magyar tőzsde szó a tőzsér szavunkból ered, akik marhakereskedők voltak (a tőzsdei állatvilágról majd később).
A részvények is kapnak állati jelzőket, miként az a társaság árfolyamképe is, aki jelentős esés után, némi korrekciót produkál, ami a döglött macska effektus, hiszen az is visszapattan, ha magasról dobják le. A csótányrészvények pedig arra a jelenségre utalnak, miszerint egy rossz hírt közlő vállalat, még tartogathat további rossz híreket, mivel a bogarak nem magányosan jelentkeznek. Az, hogy a tőzsdeguruk teljesítménye, vagy egy találomra kiválasztott részvénycsomag teljesítménye mennyire tér el, azt a vakmajom elmélet bizonyította. Egy majom szemét bekötötték és a kezébe dobónyilat adtak, s a Wall Street újság részvényeket felsoroló oldalára dobálta azt. Az így kiválasztott részvények pár hónapos időtávon jobb teljesítményt mutattak. A kamatemelések és kamatcsökkentések nagy hatással bírnak egyaránt a részvény és kötvény piacra is. A lazább, könnyítést támogatókat galamboknak, a szigor híveit héjáknak aposztrofálják. A kiszámíthatóan kiszámíthatatlan piacot pedig egyszer csak megrázza, egy nem várt, mindent felforgató esemény, egy fekete hattyú! Ez kész állatkert!
Ezen sorok igazságtartalmán kár is törni a fejünket, a honi tőzsde 150 éves története során elég fejtörést okozott az a spekulánsoknak, hogy adjanak-e, vagy vegyenek, s éppen micsodát. Rőt aranyat, gyémántot (a karát, mint súlymérték a szentjánoskenyér magjának súlya volt), blue chippet (ami a agyforgalmú, likvid részvényeket jelenti, de eredetileg a rulett legnagyobb címletű, kék zsetonja bírta ezt az elnevezést), SPDR befektetési jegyet (spider-pók)? Sokszor csak csapong a nagy tőzsdecápa és a Mari néninek aposztrofált kisbefektetői is, miként Tóth Árpád Capricciojában is a Kövér úr agyában is kalandoznak a tőzsdetippek.