Az elmúlt másfél év pénzügyi válságának pozitív hozadéka, hogy fellendült a vállalati kötvénypiac, jobban mondva hozzánk is elért. Kiemelten érdemes figyelemmel kísérni a deviza alapú kötvénybefektetéseket, amelyek szinte kifogyhatatlan lehetőségeket biztosítanak. Bátran kérjenek tanácsot, segítséget üzletkötőjüktől, és ne hagyják magukat lebeszélni az ilyen jellegű befektetésekről, hanem inkább járják körül a kiválasztott kötvényt, kötvényeket, mérlegelve a hozam, kockázati arányokat.
Ha valakinek mostanában jár le régebben, akár évekkel ezelőtt vett kötvény jellegű befektetése, és mostanság nem figyelte a hozamok alakulását, most szembesülhet vele, hogy a jelenlegi hozamok valahol a kút mélyén tanyázó, csókra váró varangyos béka feneke alatt tanyáznak. Amire ugye a befektetők anyáznak, aztán a gyenge lelkülettel rendelkezők teljes letargiába esnek, hogy mi lesz most. Ennyiért nem is érdemes lekötni, inkább elköltöm, inkább a párnába varrom stb., stb.
Az elmúlt évek kicsit kényelmessé tették a befektetőket, akikért, illetve a pénzükért egymást összetörve versengtek a bankok a jobbnál –jobb 1-2 hónapos lekötéseket ajánlva. Ki is alakult egy sajátos állatfaj a befektetők között, akik eljárták a banki keringőt, kéthavonta hurcolták, utalták ide-oda a pénzüket, vadászva az éppen aktuális „ legjobb” ajánlatot. Nem gondoltak bele, hogy egy-két tizeddel alacsonyabb hozammal hosszabb távra lekötve a pénz, sokkal nyerőbb, mint a csiki-csuki a rövid távú gyönyörökért.
És akkor most mi van? Alacsony állampapír hozamok, még alacsonyabb devizaszámla hozamok. Az eddigi punnyadt befektetői attitűd változásra szorul. Természetesen ez a változás nagymértékben függ a rendelkezésre álló portfolió nagyságától, a kockázatvállaló képességtől, illetve a lekötésre rendelkezésre álló időtől is. Az elmúlt másfél év pénzügyi válságának pozitív hozadéka, hogy fellendült a vállalati kötvénypiac, jobban mondva hozzánk is elért. Az angolszász pénzügyi kultúrában ennek sokkal nagyobb tere volt, és van mint a nálunk megszokott poroszos jellegű, vegyünk bankbetétet vagy államkötvényt stílusúnál. Persze egyfajta kényszer is úrrá lett a piaci szereplőkön, hiszen akinek volt pénze, nagyon-nagyon ragaszkodott hozzá, a vállalati hitelpiac jégkockává fagyott. Akinek pénzre volt szüksége és a bankoktól nem kapott, ki kellett merészkednie a piacra, ott megmérettetni magát, és ha a piac szimpatikusnak, biztonságosnak találta a céget, adott neki pénzt, tehát a cég által kibocsátott kötvényeket megvették. Persze ennek az volt az ára, hogy a banki szintnél drágábban jutott pénzhez, a kötvényeket megvásárlók pedig a piaci hozamoknál magasabb kamatra tudták, tudják kihelyezni a pénzüket, természetesen magasabb kockázat mellett. Hiszen az ilyen vállalat kötvények visszafizetését maga a cég szavatolja, nincs mögötte állami garancia, vagy ha van állami garancia, mint például a görög államkötvények mögött, az sem egy klasszikus életbiztosítás.
Ettől függetlenül azt gondolom, ha megfelelő körültekintéssel választanak kötvényt, esetleg a döntés előtt kikérik befektetési tanácsadójuk, vagy az önök befektetési vállalkozásának elemzői szolgáltatásának véleményét, csökkenteni lehet a kötvényvásárlásból eredő kockázatokat. Csökkenteni azzal is hogy több fajta kötvényből vásárolnak, egy fajta kötvényből nem vesznek többet, mint portfóliójuk max. 30%-át. Kiemeltem érdemes figyelemmel kísérni a deviza alapú kötvénylehetőségeket, amelyek szinte kifogyhatatlan lehetőségeket biztosítanak. Természetesen itt is el kell tudni választani a búzát az ocsútól. Megvizsgálva a rendelkezésre álló információkat a cég elmúlt időszaki és várható gazdálkodásáról, el lehet dönteni azt, melyek azok a cégek országok, amelyeknek érdemes vásárolni a kötvényéből, anélkül, hogy komolyabban kellene izgulni a befektetett tőke miatt. Nagyon érdemes arra is figyelni, hogy még a hosszabb futamidejű kötvényeket is érdemes a jelenlegi pénzpiaci helyzetben aktívan menedzselni. Ez azt jelenti, ha a hozamok alakulásában jelentős, elsősorban a befektető számára pozitív változás áll be, érdeme realizálni az árfolyamnyereségből származó extra profitot, és esetleg egy másik befektetés sután nézni.
Nézzük mit is jelent ez? Példaként az elmúlt időszakban a görög állampapír piacon kialakult helyzetet lehetne említeni. A bizonytalan környezetben rövid idő alatt hirtelen megugrottak a görög állampípr hozamok, ami azt jelentette, hogy csak drágábban jutottak a görögök pénzhez, mert a kölcsönadók, egyre jobban féltek attól, hogy nem fogják visszakapni a pénzüket, és ezért egyre magasabb kamatot kértek a kötvények megvásárlásáért. Majd a görögöknek megszavazott EU-IMF tandemű mentőcsomag egyenlőre csillapította a piac félelmét, így aki a pánik idején vett ilyen állampapírt, az most a hullámok elcsöndesedésével akár most is megválhat a papíroktól, mert magasabb árfolyamon tudja eladni, mint amennyiért vette, és így az idő rövidsége miatt a viszonylag kedvező eredeti hozama helyett is magasabb hozamot tud elérni.
A hozamok összehasonlításánál mindig a jellegében hasonló típusú befektetéséket kell összehasonlítani. Tehát egy deviza alapú kötvény típusú befektetést a devizaszámla hozamával, a forint alapú kötvények hozamát a bankbetétek hozamával célszerű összevetni. ( Kihagyva az összevetést a lányok, drog, fegyver trió hozamaival, mert ezen befektetési termékek az átlagbefektetők számára a magasabb hozamlehetőség mellett a normálisnál extrémebb kockázattal is járnak. - A kockázatokról valószínűleg orvosuk, és gyógyszerészük is így vélekedik. -)
A folyamatosan változó lehetőségek mellett egy-két kötvényt azért kiemelnék:
OTP euró alapú kötvények: Az OTP Banknak több fajta euró alapú kötvénye elérhető el a piacokon. Az aktuális hozamokról érdeklődjön befektetési tanácsadójánál. Általánosságban elmondható, hogy a lejárati időtől függően jóval magasabb hozamot nyújtanak, mint az adott időszak devizaszámla lekötései. Kockázata, hogy mivel az OTP felel érte teljes vagyonával, amennyiben az OTP csődbe menne, a befektetők akár a kötvényük teljes összegét is elveszíthetik. Hozzáteszem, ennek én nagyon kicsi eshetőségét látom, hogy ez bármikor bekövetkezne, de a befektetési döntés mérlegelésekor ezzel is tisztába kell lenni.
Q-Cells 2012-es kötvény: A német Q-Cells vállalat euró alapú kötvénye. Kockázata, amennyiben a cég a kötvény lejáratáig csődbe megy, a kötvényes akár a kötvény teljes összegét is elveszítheti. Névértéke 100.000 euró. Jelenleg 60% körül, azaz 60.000 euró körüli árfolyamon lehet megvenni. Amennyiben a cég nem megy tönkre, 2012-ben 100.000 eurót kap vissza a befektető. Két év alatt 40.000 euró várható nyereség nem is kevés, a felmérhető kockázat mellett. Természetesen a kötvény árfolyama a kereslet-kínálat hatására a lejáratig jelentősen változhat.
Venezuela 2015-ös államkötvény (eurós):Amíg az olaj, és Chavez kitart, addig a kötvény viszonylag alacsony kockázattal bír. Ehhez párosul egy jelenlegi éves 10-12 % körüli éves hozam, ami a kicsit egzotikus jellegű kockázat mellett kedvező hozamnak mondható.
Természetesen az összes kötvényre igaz, hogy a piaci hozamaik a kereslet-kínálat függvényében folyamatosan változhatnak, viszont ha valaki megvásárolta, akkor a befektető számára fix hozamot biztosítanak, abban az esetben ha azt a kötvény lejáratáig megtartják.
A kötvénylehetőségek száma szinte végtelen, a piacon elérhető külföldi állampapírok, illetve vállalati kötvények piaca hatalmas. Bátran kérjenek tanácsot, segítséget üzletkötőjüktől, és ne hagyják magukat lebeszélni az ilyen jellegű befektetésekről, hanem inkább járják körül a kiválasztott kötvényt, kötvényeket, mérlegelve a hozam, kockázati arányokat. Biztos van, lesz olyan befektetési cég, akinek a saját termékek mellett nem annyira érdeke az ilyen jellegű termékek ajánlása, de azt gondolom, hogy az igazán befektetőbarát cég vevő lesz az ÖNÖK ILYEN JELLEGŰ IGÉNYEIRE IS.
Önöknek pedig igenis magasabb kockázatot kell a jövőben vállalniuk a magasabb elérhető hozam reményében. Az pedig, hogy forint illetve deviza alapú befektetést keresnek, függ attól is, miben áll rendelkezésre a befektetendő összeg. Forint megtakarítás esetén, ha devizában szeretnének megtakarítani, konvertálni kell az adott befektetés devizanemére, ami plusz árfolyamkockázattal jár, a későbbi visszaváltás esetén. Konverzió esetén a rendelkezésre álló portfolió maximum 50 %-át fektetném deviza alapú kötvényekbe. A másik 50 %-át hazai kibocsátású állampapírba, vállalati kötvénybe fektetném hozamoktól függően. Ezt érdemes szem előtt tartani. Akinek devizában van a megtakarítása, és a későbbiekben is devizában szeretné tartani, nekik ezzel az árfolyamkockázattal nem kell számolniuk.
(megjelent a tozsdemamor.hu-n 2010 juniusában)
Ziegler Mátyás - Győr
