„1929. november 9-én született Kertész Imre, Nobel-díjas és Kossuth díjas magyar író, műfordító. A címben szereplő regényét 13 évig írta, több évnyi várakozás és visszautasítások nyomán csak 1975-ben jelent meg. Külföldön előbb aratott sikert a mű, nálunk csak a rendszerváltás után ismerte meg a szélesebb olvasóközönség. A regény főhőse egy kamasz fiú, aki a náci haláltábor szörnyű tapasztalatait megszerezve felnőtté válik, és ezek hatására képtelen visszatérni a korábban élt életéhez. Ha elvonatkoztatunk a történelmi tényektől (és tegyük is meg!!!), milyen hihetetlen, hogy a mai világban történő gazdasági események mennyire behelyettesíthetőek a sztoriba.
A kamasz fiú az eddigi gazdasági közeg, ami az elmúlt időszak gazdasági válságának köszönhetően már nem tud a válság előtti pályára visszatérni. És itt jön az a „sorstalanságnak” tűnő helyzet, hogy az eddigi „praktikák” már nem működnek, új könyveket kellene írni az átalakult gazdasági folyamatokra. Csak az a kérdés ki írja meg őket. De ezt a könyvet kaphatná meg mindenki, aki manapság a hazai államosítást végzi rózsaszín szemüveggel. Miközben az elmúlt időszakban Ludas Matyiként többször megbotozták a Döbrögiként (?) viselkedő nyugdíjpénztárakat, akik „eltőzsdézték a zemberek pénzét”, feltenném a költői kérdést a botot tartó Polgártársnak: „Egy magánbefektető által semmire sem használható 21 % -os részvénycsomag megvétele, és az azon elszenvedett „elhanyagolható” veszteség, valamint a szektortársaknál drágábbnak ítélt társaságra a piaci ár felett tett, közel 30%-kal magasabb vételi árfolyam a mostani érett ementáli sajthoz hasonló 2012-es költségvetés mellett a legmegfelelőbb hely az nyugdíjpénztáraktól………………(akvirált/rekvirált, a kívánt rész a pontozott vonalra beírandó) vagyon legtökéletesebb felhasználására? Nyilván egy a feje fölül a házát elvesztő devizahiteles mást preferálna az államosítás helyett. Bár mindenképpen pozitív, hogy a folyamatok nem az Államosítási Kiskáté 1945-48-as 1. kiadása szerint, hanem az átdolgozott 2011-es 2. kiadás szerint zajlanak. Még.
Nézzük a piacokat:
OTP: Gyengének tűnik, megfázhatott ebben a szeles őszi időben. De 3200 Ft-on, 3055 Ft-on és 2900 Ft körüli gyógyszer beszedésével reménykedhetünk a javulásban. Esésben vétel.
MOL: Bár folyamatosan kontrollra hívják a horvát ÁNTSZ munkatársai, úgy tűnik jól ellenáll az influenza vírusnak. Fundamentálisan szerintem kicsattan az egészségtől. 16.000 Ft alatt venném, ha tovább esik, sávosan vásárolnám.
Richter: Úgy tűnik a hűvös ősz ellenére időben vett vastagabb kabátot és sapkát. A vártnál jobb eredményről számolt be. De ennek ellenére én azt gondolom, az igazán nagy dobást az egy sikeres, molekulával kapcsolatos bejelentés hozhatja el. Nagyobb portfólióba, hosszabb távra mindenképpen venném, de talán kicsit alacsonyabb árfolyam mellett.
Rába: Minden Rába tulajdonosnak azt javasolom, hogy a tőzsdén adják el a részvényeket, mert így a nyereség-veszteség összevonható a többi tőzsdei eredményükkel, ellentétben a tőzsdén kívüli vételi ajánlat elfogadása esetén.
A Rába vételi ajánlata példa lehet a többi kisebb kapitalizációjú papír vásárlóinak. Hosszabb távon különböző sztori miatt nagyobb portfólióba érdemes venni a PannErgy, a Danubius, az EGIS és az FHB részvényét.
Devizapiaci törpecápáknak továbbra is él az EUR/CHF (la la la la)long, illetve magasabb adrenalin és tűrőképességi szint mellett az EUR/HUF, illetve a CHF/HUF short javaslat.
Ha euróját nem kívánja az „államra”bízni, akkor Önnek OTP euró kötvényt kellene venni! Szeretne magára olajpakolást kenni? Akkor Önnek a MOL Magnóliáját kell megvenni!
Az izomláz és egy Kertész Imre könyv legyen Önökkel! Óvatos és sikeres kereskedést!
Ziegler Mátyás - Győr
