Hiszen az alapvető probléma, nem a deviza típusával van Görögországban. Azzal van gond, hogy az elmúlt időszakban, mint már oly sokszor előfordult az a hellén történelem folyamán, sokkal többet költöttek, mint amennyit megkerestek. Ez a effektus teljesen független attól, hogy ezt euróban vagy drachmában teszik, ennek mindenképpen mínuszos szaldó a vége. Most nem mennék bele a görög euró, illetve az euró közgazdasági mélységeibe, vannak erre nálam sokkal okosabb, tanultabb elemzők, ezt meghagynám nekik. Mitől lenne jobb drachmában, mint euróban? Szerintem semmivel. Hiszen, ha nem euró lenne a görögöknél, ki üzletelne velük. Senkinek nem kellene a drachma, mindenki az árujáért, eurót, dollárt vagy akár kuvaiti dinárt kérne, és akkor megint ott vagyunk a kör elején. A nagy kérdés az, hogy a görög történelemből mi fog a júniusi választások folyamán megismétlődni?

 Az, amikor Spárta és Athén összefogott, és egységes erővel legyőzték a perzsákat? Vagy az, amikor Spárta és Athén egymás ellen fordult, és a perzsák legyőzték őket? Bár a jelenlegi hellén hangulatot látva egyelőre az előbbinek van kisebb esélye, de én azt várom, hogy az euró pártiak összefognak, kényszerből, érdekből, meggyőződésből, és legyűrik az euró- valamint megszorítás ellenes erőket a következő választásokon. Hiszen egy csőd esetén felesleges lenne elballagni a bank automatákig, mert nem fog adni nyugdíjat, közalkalmazotti fizetést, számlán tartott pénzt, semmit. Maximum a filmekben látott fehér porhoz lesz majd használható, egyébre nem lesz jó.

Szerintem a görög emberek között is van sok józanul gondolkodó, aki a dühöngés után, amit a megszorítások váltottak ki elkezdett higgadtan mérlegelni, és rájött mennyivel többet veszíthetnek egy esetleges csőddel, mintsem ami nyereség lehet a megszorítások elutasításával. Nincs mese, rövidíteni kell a napi szieszta idejét, és megfogni a munka végét, leszámolni a mañana jelenséggel.

 

Hiszen egy rossz döntés esetén nem lesz mañana. A görögöknek sem.